Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1952. június 4., XII. tanácsülés - Rákosi Mátyás elvtárs egyetemünkön történt látogatásáról beszámoló

* 4 ne Az ifjúság tanulmányi kérd ás tinói nint Dékán felhívta a figyelmet arra, hogy^az ösztöndíjasok száma kb. 900- i000 között van. Ez óriási szán, de mégis csak egyharnada a halIgátóknak. Egyes hall­gatóknak konoly anyagi problémáik vannak, konkret kérdéseket említett meg /keszonuunka stb./, hogy milyen nehézségek között dolgoznak egyes diákok^ s ez a tanulásuk rovására n'egy. Az ifjúság képviselői is fel­vetettek ezt, Rákosi Mátyás életéből hozott fel példát és mondta, hogy ismeri ezeket a nehézségeket, ilyenek mindig voltak és egy darabig még lesznek. 40 évvel ezelőtt miután másképpen nem tudott tanulni, éjjel tanult, 2 hét szabadságot kért a Galilei-körből, de mégis le­tette a vizsgákat. Ezt az erőfeszítést komoly ifjúságnak teljesíteni kell. Általában személyes, közvetlen élményeire újból és újból kitért. A professzorok anyagi problémáit feljegyezte, de kiemelte, hogy anyagi gondjai mindenkinek vannak, még neki is,^ holott már nagyon régen nem volt üzletben vásárolni. Ezekről a kérdésekről azt mondta, hogy tudja, hogy ezek a problémák fennállnak, de az ország mostani periódusában bizonyos nehézségeket vállalni kell, át kell küzdeni magunkat ezeken, mert hiszen hal dunk előre, tényleg baráti beszélgetés volt, mély ér­zőétől áthatott emberi hangon és nemcsak az volt feledhetetlen élmény amit mond ott.hanem ahogyan mondta. Végül a politikai kérdéseket illetően különösen az egyetemi tanárokra vonatkozóan elmondta, hogy ő mint Rékán úgy látja a helyze­tet, hogy az egyetemi tanárok - akiknek^nagy részét még 1945 előtt is ismerte és 1945 után mint magántanári képviselő, majd mint egyetemi tanár állandóan résztvett az üléseken - határozott fejlődésen mentek keresztül politikai vonalon és feltétlen lojalitást tanúsítanak. El­lenséges megnyilvánulást nem észlel. A Szovjetunió tudományos ered­ményei iránt mé,* bizonyos passzivitás van, még nem mindenkit hatott át az, hogy ez élenjáró tudomány. Egyben ennek az okát is felfedte, s ezt annál könnyebben tehett 1el ózom voltak nála a klinikán a MSZT vezetőségétől és megbeszéltek, hogyan lehetne ezen javítani. Vázolta, hogy pl, a régi időkben a nyugati tudománnyal hogyan épí­tették ki a kapcsolataikat, nemcsak olvasták a nyugati lapokat, ha­nem publikáltak is bennük és nem volt probléma a ^publikálás* Ma nagy probléma a Szovje.unióban magyar cikket publikálni. Tudomása szerint az Egyetemről csak 2-3 közlemény jelent meg. Továbbá szerkesztőbizott­sági tagok voltak nyugati tudományos lapoknál és egészen természetes emberi tulajdonság, hogy az a lap, melyben valakinek a. cikke megje­lenik, vagy amelynek szerkesztőbizottsági tagja, csak kiváló lehet. Ugyanígy áll a helyzet a külföldi kongresszusokkal,'meljámek előadói, referáló! voltak, ,7,z a kérdés a Szovjetunióval nincs megoldva. Egészen a^legutóbbi időkig is, ha egy levelet akartak kiküldeni, az is nehéz­ségekbe ütközött. A közlemények megjelentetése, kongresszusokon való részvétel közvetlen kapcsolatot teremtene a Szovjétunióval, Itt Hed.'i és Haynal professzor felvetették két kongresszus látogatásának kérdé­sét is, egyik a berlini sebészkongresszus. Itt Rákosi elvtárs úgy ér­tette, mintha nyugati kongresszusról volna szó és felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül megváltoztak a nyugati kongresszusok. A nemzet­közi helyzet folytán a világ két részre szakadt. Nyugaton a kénszer­vezetek erősen ki vannak építve, a nyugatról jövő szakemberek, akiket meghívnak, meg vannak bízva szakieladatokkal, hogy a szakmai területűi tapasztaltakét leadják és ezekből az adatokból építi fel a kémszervezet az itteni helyzetet. A mi tudósainkat ilyenre nem vesszük igénybe. Be­ugratják őket, pl. olyan éöutek vsnnak, hogy félévvel ezelőtt két pür- pök kint volt nyugaton és most kopnak olyan jelentést, hogy milyen jól beolvasott nekik egy nyugati püspök és tzek azt mélyen átérezve hallgatták. Esetleg egy szó sem igaz belőle, de mégis itó van a jelen­tés. Olyan^professzorról is tudnak, akit agent provocateur-ök olyan helyzet elé állítottak, hogy nem tudott visszajönni, azután vízben

Next

/
Thumbnails
Contents