Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. június 4., XII. tanácsülés - Rákosi Mátyás elvtárs egyetemünkön történt látogatásáról beszámoló
3000 hallgatót ás hogy 500 orvost foglalkoztatnak, hanem az országban lévő mintegy 10.000 orvos mind az Egyetem felé néz, iránytmutatónak az^orvosegyetemeket tekinti, tehát az orvosegyetemek kisugároznak az egész ország felé. Fe_vetette ennek az óriási munkának jelentőségét, mert ez a 10.000 orvos átszövi az egész országot, ott van az emberek mellett s születéstől a háláiig. Rákosi elvtárs ezeket a kérdéseket feljegyezte. Azután felvetette a Dékánba bérezés kérdését és kifejtette, ^hogy_ amikor^ ilyen nagy..j,t^entőségü*^munka folyik az Egyetemen Töhtosnak tálalna, hä revizió al'á kerülne a bérezés kérdése kezdve a gyakornok 860 forintjától egészen a professzorok fizetéséig, mert - eltekintve az akadémikusoktól, akik minden anyagi gondtól mentesitve vannak - e^y egyetemi tanárnak pl. probléma adott esetben a taxiköltség. Rákosi elvtárs azt mondta erre, hogy látja, hogy a Dekán meg akarja agitálni arra, hogy emeljék fel a fizetéseket. Az egyének bérezésének az ország építésével, az ötéves tervvel párhuzamosnak kell lenni. Nemcsak az orvosok foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hanem pl, a vidéki tanácsok elnökei, akik azt mondták, hogy kevés a fizetésük, a tanácsban működő orvosnak több van. Megmondta nekik, hogy az egyetemet végzett és diplomás embernek magasabb bére kell hogy legyen. - Azóta, amint az újságban olvashatták a t nács dolgozóinak béremelése már megtörtént. A következő probléma a tanitás, az oktatás minősége volt. Megmondták, hogy nem óhajtják összehasonlítani a régi oktatást a maival, mert ezen a téren nagy fejlődés van, mai igények szerint az oktatási eszközökben hiányaik vannak, Rákosi Mátyás elvtárs kérdezte,hogy milyen eszközök hiányoznak, nincs mikroszkóp? Alföldy professzor kifejtette, hogy nincsen elég. Rákosi elvtárs kérdezte erre, hogy hát hogy volt régen? Mondták, hogy nem volt, de ma máFaa?z oktatás, régen egy medikus nem is kerülhetett a mikroszkóphoz. Emiit ették, hogy szü- kek a tantermek. Itt is felvetette Rákosi elvtárs, hogy hogyan volt régen? Mondták, hogy régen nem mindenki járt órákra, csak aki akart. Megkérdezte Rákosi elvtárs, hogy idén mennyi orvos fog vágezni?Meg- nondták, hogy Budapesten 500, országos viszonylatban 1000. Kérdezte, hogy fedezi-e ez a szükségletet? Kifejtették, hogy nem fedezi, mert Pl. az Egyetem sem tudja megkapni azt a kádermennyiséget, amire szüksége volna, ami kitesz kb 70-80 embert, mert a Miniszteriem ezeket .nem. tudja. az. Egyytamr.e.. irányítani* v mert máshol méénagyóbb a szükség. Ez a probléma még nagyobb lesz az elkövetkező években, mert most utoljára végez 500-as létszámú évfolyam, az utána következő évfolyamok létszáma alacsonyabb. E kérdés nagyon súlyos lesz az elkövetkező években, Itt merü_t fel azután az uj egyetem épitésének kérdése. Rákosi Mátyás elvtárs rögtön kérdéseket tett fel, hogyan gondolják, hol lenne megépitve stb. Elmondták a professzori bizottság javaslata alapján, hogy Budára javasolták a János kórház felhasználásával stb, Rákosi elvtárs azt válaszolta, hogy az elkövetkező 5 éves tervek valamelyikében az uj egyetem fel fog épülni. Mélyen emberi, bölcs humorral mondta, hogy ha a b rnadik ötéves terv végén is fenn fognak állami a mai problémák, akkor ő deffensivába fog szorulni, addig azonban nem védekezik,- Babies professzor felvetette az állat istálló kérdését, egy központi állatistálló felépítése kb 5-böO.000^Pt-ba"kerülne, amire azt mondta Rákosi elvtárs, hogy ez a mostani 5 éves tervbe nem fér bele, hanem próbálják a mostani költségvetésből helyileg megoldani, professzorok szerint Érre 20.000 Et kellene. Rákosi elvtárs megint bölcs humorral mondta, hogy ahol 88 milliós^költségvetés van ki lehet szorítani jó gazdálkodással 2o.ooo Et-ot és ha bírósági ügy lenne belőle, akkor majd eegitenek.
