Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. május 7., XI. tanácsülés - Az 1952/53.tanévi Dékán személyére javaslattétel
(U a klinikán való jelenléte, amikor a felmerült kérdéseket átbeszélték, milyen lendületet adott a munkának. Ha tehát egy elöljáró a maga épitő kritikájával felhivja a’figyelmet a hibákra, előnyökre ez nagy hatással van az intézet munkájára. Ha ezt meg tudfta valósitani, megtalálja ehhez a kellő hangot, akkor mint Dékán lendületet adhat az egész egyetumi munkának hasonlóan az oktatási kérdéshez. Ugyanúgy meg kell találni ezt a kapcsolatot az ifjúság felé is és ebben szükséges a professzorok támogatása is. Meg kell annak szűnni, hogy a Dékán mindenki szemében, mint egy erőszakszerv működjek, a Dékánnak az ifjúság felé is tanácsadónak, segitőnek kell feltűnnie. Ez akkor lészflehet séges, ha mind a professzorok az előadás, mind a tanársegédek a gyakorlatokon megkövetelik a szocialista öntudatos fegyelemvállalást. Meg kell szűnnie a felülről jövő, parancsszerü fegyelemtartásnak, A jövő feládatát abban látja, hogy a tanácsnak az említetteken kivül másik két vonalon is be kell kapcsolódnia az Egyetem vezetésébe: a gazdasági ügyek vezetésébe és a személyzeti ügyek vezetésébe. Az Orvostudományi Egyetemnek több mint 40 miílió forint az évi költségvetése, ennyit fordit a nép arra, hogy az egyetemen jól mefLjen a munka. Ennek a gazdasági életnek vezetése és ellenőrzése eddig a szakemberekre, a gazdasági igazgatóra és a Dékánra hárult. A jövőben ezekről feltétlenül az egész tanácsnak tudomással kell birnia. Egyelőre egy szükebb bizottságon keresztül gondolja megvalósítani, hogy a gazdasági kérdéseket is jól islerje a tanács, hogy támogatást tudjon adni. Ezzel nem óhajtja természetesen elhárítani az egyszemélyes felelősséget, melyet rendelet is előir, azonban a Tanács támogatására szükség van. Ugyanez áll a személyzeti kérdésekre is. Amint az elvtársak tudják a "Párt- épités" közölte a Párt központi vezetősége határozatát, augusztus 1.-ig a káderosztályok megszűnnek és a kádermunkát az állami szervek veszik át, természetesen a Pártra támaszkodva. A kádernevelés munkáját is átveszik, így óriási feladatok várnak a személyzeti osztályra, amiket a Tanács tagjainak támogatása nélkül nem oldhat meg. Ezen a vonalon a Tanácsnak szintén egy általánosan segitő, tanácsadó szervvé kell átalakulnia. Negyedik feladat a tudományos munka területén van. Az Egyetem Tanácsa igen keveset foglalkozott tudományos kérdésekkel. Meg kell találni azt a kooperációt az Akadémiával és a Minisztérium Tudományos Tanácsával hogy egységes legyen az Egyetem tudományos érdeklődése és foglalkozni tudjon az általános magyar közegészségügyi tudományos problémákkal is. Itt is megfelelő bizottsággal dolgozva tudja majd ezt a hiányosságot pótolni, Végül rendkívül örül, hogy a kritika folyamán személyes indulatának kérdését is felvették. Me§ kell mondania, hogy ez a hibája a tanácsüléseken 1-2-szer előfordult, nem találta meg a legmegfelelőbb hangot a professzorokkal szemben, E hibája a munkaszeretetéből és a jó eredmények elérésének vár: ból keletkezett. Nyugtalanná és türelmetlenné teszi, ^hogy ha egy kérdés kezd elcsúszni attól az iránytól, ami a kérdés eldöntéséhez szükséges. Meg kell szoknia, hogy mindenkiről tételezzen fel jó szándékot és-hogy jóindulat és épitő szándék vezeti a professzorokat minden vitában. Ha ez sikerülni fog" úgy ezt a hibáját megjavíthatja és megfelelően tud majd mindig elnökölni egy ilyen nagytekintélyű Tanácsban. \ , . • /- 12 -
