Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. május 7., XI. tanácsülés - Az 1952/53.tanévi Dékán személyére javaslattétel
- 13 Issekutz; nagy örömmel hallotta a Dékán programmeában a kutató munka intenzivebb támogatását és kéri, hogy a tudományos munka elősegítését iktassa be ismert agilitásával és szervező képességével nagyon komolyan munkaprogrammjába. Természetesen nem arról van szó, hogy a kutatómunka az oktatás és nevelésnek bármilyen kis mértékben is rovására menjen, hanem meg kell oldani, hogy minden munkaköre az Egyetemnek egyforma súllyal érvényesüljön. Eelveti azt a javaslatot, hogy miután az -elkövetkező lcislétszámú évfolyamok miatt nekik az orvoskáderekkel takarékoskodni kell, ezen úgy lehetne enyhiteni - és igy az oktatómunka is megjavulna - ha minden tanársegéd mellé egy-egy asszisztensnőt állítanának be, aki a rutinmunkát elvégzi, nyil vántartásokut vezet, megcsinálja az adminisztrációt. Különösen nagy jelentőssége van ennek az osztályfőnökökkel kapcsolatban, akikre nagy adminisztratív munka hárul és javaslatának- megváló sít áea esetén tudományos munkával is tudnának foglalkozni. Örömmel látta, högy a dékán köriratban már kezébe vette a vegyszer kérdés rendezését, ebben is kéri a Dékán in* tézkedését. Örömmel látta továbbá, hogy az üvegfúvó?megvalósult, ezzel nagy lépést haladtak előre. Hasonlóképpen-' kellene fejleszteni a müszerüzemet is, mely nagy veszteségeket szenvedett jó káderekben. Kiss; két fontos kérdést említ meg: a káderképzést,. melynek terén augusztus után a tanszékvezetőkre fölözött felelősség fog hárulni. Csatlakozik Issekutz professzor javaslatához, hogy ne csak^a professzor, hanem az adjunktus és más osztály- vezetők mellé is adjanak segéderőt, mert igy nagyon sok orvos felszabadul. Mint a technikusi tanfolyam felvételi bizottságának tagja jelentheti, hogy a histotechnikusi és mikro- technikusi tanfolyamokon nagyon jó erők kerülnek kiképzésbe. Második probléma, hogy a Dékán említette, hogy milyen nelitig, a medikusság ambitioját felkelteni. Felhívja a figyelmet, hogy az exogén hatások mellétt, miképpen lehetne őket endogén utón is aktivizálni, a belső erők is működjenek a professzorok külső erőfeszítése mellett. Csak ha az a két hatás párhuzamosan érvényesül, akkor fog az öntudatos medikusképzés - .érvényesülni. Straub: a hallgatókkal való személyes foglalkozás kérdésében megállapítja, hogy a tanszék összes hallgatóival nem lehet egyánileg foglalkozni, de azokkal akik el vannak maradva és a kiválókkal ez a foglalkozás lehetséges. Azt hiszi munkájuk nagyon fontos része ez, amint Issekutz professzor egy elmúlt tanácsülésen felvetette, hogy a, hallgat ósághoz^való viszony ma nehézkesebb, mint régen. Az ifjúság nevelésére kifejtett szempontjait a Dékánnak képviselni fogja. Dabis ; a szocialista tudatot, szakmai szeretet kell bele- vinni az ifjúságba. Kiss professzor beszélt - endogén és exogén okoról, természetesen itt nincs különbéég, lényeg a szocialista tudat kiépítése. Ezen a téren szükség van arra, hogy a professzorok intézetükön belül megalapozzák* azt a jobb viszonyt az egyetem vezetője és az ifjúság között, melyet feltétlenül ki kell formálni. A kemény intézkedések miatt, melyekre a jövőben is szükség lesz, nem szabad a Dékánnak átengedni a népszerűtlenséget, mert a profes::zorok-nak is a lazaságok felszámolásával támogatni kell a Dékánt.Kéri tanártársait, hogy minden körülmények között az ő kötelességük a Dékán és az ifjúság közötti jó- viszony kiépítésének * előkészítése. Ez egy rendkívül fontos f eladat. További fontos kérdés a tudományos kutatások. A tudományos problémáknak a karbgrn. való első tárgyalása nem váltotta be a hozzá fűzött „ . < „ ~ r 4. '-J. I./-J - - JV-íl. ... j —e. —•—£ —' —■ — IM
