Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1951. szeptember 6., I. tanácsülés - Dr. Kádár Tibor Ü.B.titkár beszámolója az aug. 20-i munkafelajánlási mozgalom eredményeiről

Az Orvostudományi Egyetem augusztus fto-i versenyszakaszának kiértékelése.

Az Alkotmány ünnepére tett felajánlásokkal munkaversenyünk uj szakaszába lépett. Legfontosabb mozzanat, hogy ezúttal elsőizben szerepeltek a decentralizált üzemi bizottságok, mint a verseny szervezői, irányitői, ellenőrzői és kiértékelői. Mentközben némi változtatást kellett az eredeti tervezeten végrehajtani, az egy intézetre korlátozó alapszerveket /iI.Gyerm.I.Szem/ a verseny kiértékelésének szempontjából párhuzamos tanszékekkel közös alapszervbe kellett besorolni. így a II.Gyermek az

V.-ösbe, az I.Szem a Il-es üb-be került. Egyébként azonban az alapszervekre baló bontás jónak bizonyult és a munkaverseny eredményeit javitotta Ugyancsak a kiértékelés hozta felszinre, hogy a Diaetetikai intézet, mely a klinikák között szerepelt, inkább az elméleti intézetekhez tartozik.

Az egyetemi Gyógyszertár viszont a.Gazdasági Igazgatóságnál jobban kiérxá hetőPelajánlási mozgalmunkban dolgozóiak 97 #-a vett részt, 2443 egyéni felajánlást, 25o brigád vállalást tettek. Az augusztus 2o. előtt teljesíthető vállalások 96.3 $-át fejezték be.

A kongresszusi versenyszakaszban dolgozóink 84 $-a tett felajánlást,

125o egyéni és 135 brigád vállalást.

Ha a két versenyszakaszt összehasonlitjuk, akkor a számszerű eredmények alapján komoly fejlődés mutatható ki. A felajánlások teljesítésének ellenőrzése különösen az I-es, IV-es és III-es alapszervben fokozottabb vol a klinikákon az ellenőrzés formális, sok helyen megbizhatatlan. Pl. az

I.Gyermeken Légrádi szaktársnő felajánlásait saját bevallása szerint részben teljesítette, ugyanakkor a termelési felelős az alapszervi kiértékelő bizottságnak teljes teljesítésről referált.

A mozgalom politikai tartalma a IV.,VII. és I-es áLapszervnél a kongresszusi versenyhez hasonlóan bontakozott ki, különösen a IV-esben, ahol több intézetben Alkotmány-hetet tartottak. A klinikákon részben a nyári szabadságok, részben a nagyobb létszám miatt, részben a gyengébb felvilágo- sitó munka következtében hiányossgáok voltak.

A verseny nyilvánossága jó volt. Az elméleti intézet-ekben állag 3, egyebütt átlag két termelési értekezlet zajlott le, melyek többségükben konkrétak, birálók voltak. Versenytábla, faliújság 1-2 hetenként felfrissítve foglalkozott a mozgalom eredményeivel és hiányosságaival, kiemelte a jó és rossz felajánlókat, vagy feltüntette a felajánlást nem tevőket. Eredményei pl. az I.Gyermeken kiirták a táblára a felajánlást nem tevőle ice± neveit és ha felajánlást tettek-, a nevüket áthúzták. így érték el, hogy lemaradásukat behozva /60$/ Valamennyi dolgozó felajánlást tett. Voltak klinikák, ahol a nyilvános ellenőrzés, szemléltető agitáció gyenge volt, faliújság versenytábla nem volt, eredménye meg is mutatkozott.

/I.Bel.II.Női, I.Szem,^ II.Bel./Nagy lendületet adott a központi versenytábla, melyen a kiértékelések eredménye volt feltüntetve. Hiba, hogy kevéssé látogatott helyen van felállítva, s igy több példányra volna belőle szükség, hogy valamennyi dolgozó lássa. Az V-ős alapszervben és a IV. és VII-ben az alapszervi részletes kiértékelést sokszorosították és intézetenként kifüggesztették, mely fokozta a lendületet és a hibák menetközbeni kijavítására ösztönözte az intézeteket. /Pl. V-ben Ideg és IGyermek, IV-esben Élettan és Biokémia menetközben fejlődött fel./ A verseny kiértékelése az első alkalommal /jul.22-én/csupán számszerű alapokon történt, azaz a dolgozók hány $-a, rövid, vagy hosszúlejáratú felajánlást tett. Már ekkor kiemeltük a jó febjánlásokat és formális, helytelen, tartalmatlan vállalásokat.A második kiértékelés a vállalások teljesítésének mértéke szerint történt. "A megkezdett, félig kész, befejezett jelzéssel elbirált" kiértékelési módszer célja, hogy mozgósítsa az idő előtti végrehajtásra, esetleg újabb vállalások születésére.

A végső kiértékelés végrehajtására olyan elbírálási módszert dolgoztunk ki, melyben a mennyiségi és minőségi értékek mellett olyan számszerű alapot kapunk,