Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1951. december 18., VII. tanácsülés - Félévvégi vizsgák előkészítése

Prágai: Kb. 60 ember van az évfolyamon többé-kevésbé elmaradva. Ennek több tényező az oka. - A kémián a gyakorlati időt megszüki- tették. Múlt évben a leadott anyagot a gyakorlatokon áttárgyal - hatták, az idén erre nincs idő, ezt a külön foglalkozás keretében kellett megtenni, amire a hallgatók egy réssé nem jött el. Feltétlen nehézség az, hogy az anatómián és biológián nem kapnak a csoportok egyéni vezetőt egész évre. Hibát követtek el, hogy a tanulópár -rendszert nem építették ki az év elejétől fogva. Ugyanez vonatkozik a DISZ-szel való együttműködésre is. A félévvégi tanulmányokra vonatkozóan bizonyos kapkodás jellemzi a hallgatókat és az intézeteket is. Az elmaradt hallgatóknak a kötelező külön foglalkozásra való kijelölésénél.nem voltak figyelemmel a hallgatók szempontjaira, mert vannak olyan elmaradt hallgatók, akiket mind az öt intézet kijelölt külön foglalkozásra, s igy minden napjuk foglalt. Ezzel kapcsolatban fel kell hivnia a figyelmet, hogy az

I. évet oktató tanszemélyzet leszoktatja a hallgatókat az önálló tanulásról azzal a módszerrel, hogy az anyagot mégegyszer elmagyarázzák nekik, ahelyett, hogy hagynák, hogy ők hozzák ki problémáikat, mi az amit nem értenek. Ezek igy a felsőbb évfolyamon sem fogják megállni a helyüket, pedig már a II. évfolyamon' is szükségük lesz az önálló tanulásra. - Hangsúlyozza a nevelőmunka fontosságát. Véleménye szerint a fizikai és kémiai intézetben a nevelőmunka igen komoly volt, viszont ennek hiánya volt az oka annak, hogy az anatómiával és biológiával a hallgatók nem foglalkoztak olyan szívesen.

A jövő félévre vonatkozóan javasolja, hogy a gyakorlati idő meg- szükitését szüntessék be, s az egyes intézetek között a leadandó anyagot rendezzék.

Dékán: kéri az I. évet oktató professzorok hozzászólását.

Torján: a vizsgaelőkészités nem a félév utolsó felében történik, hanem amikor a félév elkezdődik. A vizsgaelőkészités tulajdonképen a félév munkájáról szóló beszámoló. A folyamatos tanulással kapcsolatban több probléma merült fel. Ennek két feltétele v^

1./ a folyamatos számonkérés, 2./ azokkal a hallgatókkal szemben bizonyos rendszabályok foganatosítása, akik nem veszik komolyan munkájukat. Ha ez a két feltétel megvan, akkor az elsőévesek folyamatos tanulásának meg kell valósulni. A számonkérést következetesen kell végrehajtani. Több gyakorlatvezetőnél a következetességben mutatkozik hiány. A tanszékvezetők és a tanulmányi felelős figyelmét fel kell erre hivni, hogy ellenőrizze a tansegédszemélyzet munkájában a következetességet. Igyekeztek megvalósítani,hogy minden egyes gyakorlat az elmúlt heti anyag számonkérésével kezdődjék. Természetesen helytelen lenne ezzel kapcsolatban elismételni a leadott anyagot, mert az ilyen előadások gyakran az előadó tanár szempontjait bizonyos mértékben nem követik. Ez gyakori hiba a gyakorlatvezetők részéről. Ezenkívül minden tárgyrész lezárásakor tartottak Írásbeli beszámolókat is. Vita merült fel, hogy helyes-e ez ? Véleménye szerint igen hasznos az időnkénti Írásbeli számonkérés, mert1 ez sokkal objektívabb. Az Írásbeli e- redményeket megbeszélték a hallgatókkal a következő alkalommal.

A hallgatók kérésére a gyakorlatvezetők tájékoztatták a hallgatókat arról, hogyan állnak. Már a félév elején megindult a külön- foglalkozás. Hiba volt, hogy azt mondották, arra az járhat el aki akar. így főleg azok jöttek el, akik nem voltak elmaradva és nem jöttek el azok, akiknek erre szükségük lett volna. Úgy módosították ezt, hogy bizonyos emberek számara kötelezővé tették a külön- foglalkozáson való résztvételt, kb. minden gyakorlati csoportból 4-5 embernek, azonban a jobb hallgatókat sem szabad a kézből kiengedni. Mivel erre külön idő nem volt, az elmúlt hetekben a gyakorlatvezetők legnagyobb része referáltatásokat rendszeresített,