Erdészeti és Faipari Egyetem - tanszéki értekezletek, 1960-1961

1961. február 28., Kémiai Tanszék

A tapasztalat szerint a hallgatók középiskolai kémiai előképzettségére alig lehet épiteni. A hallgatók zöme rendkívül hianyós_ kémiai ismeretekkel kerül a Főiskolára, Mindez szükségessé teszi, hogy az Általános kémiátr''Smely áMrtibbi tárgyakhoz a kémiai alapot biztosítja, kissé részletesebben tárgyaljuk a Szervetlen kémia rovására.

Egyes alaptárgyak, mint pl, a talajtan, az általános, szervetlen és szerves kémiai ismereteken túl, bizonyos fokú analitikai kémiai előismereteket is megkívánnak a hallgatóktól. Ezért a leggyakrabban előforduló kationok kimutatását az I, félév gyakorlatain, a szokásos osztályba sorolással, a hallgatóság elvégzi. Ez egyben jól elősegíti a szervetlen kémiai ismeretek elmélyítését, és biztos alapokra helyezi a hallgatók képlet- és egyenlet Írási készségét. Az I, és II, félév gyakorlatain ismerkednek meg a hallgatók a kvantitatív kémiai analízis alapelveivel is, A sulyszerinti elemzés kapcsán megtanulnak mérni analitikai mérlegen, és megismerik a gravimetriás módszerek alapműveleteit /leválasztás, szűrés, mosás, szárítás,stb/* U- gyanakkor a térfogatos módszerek közül az erdészeti és faipari szempontból legfontosabb sav-bázis titrálás, káliumpermanganátos titrá- lás, jodometriás titrálás és komplexometriás titrálás alapelveivel és technikájával ismertetjük meg a hallgatóságot.

Az alapozó tárgyak gazdag lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanszék oktatói eleget tegyenekv^követelménysácnek, hogy a hallgatók világnézeti nevlését, a dialektikus materialista világnézet természet- tudományos megalapozását elősegítsék, A kémia közvetlenül az_anyaggal foglalkozik, és Így az idealista félremagyarázás számára kevés lehetőséget nyujt7~Ez természetesen nem jelenti azt, hogy általában i- dealista tanokkal ne találkoznánk a kémia területén. Főként a szerves és biokémia az a terület, ahol ezek a nézetek fellelhetők, de már az általános kémiai alapok megadásakor elő kell készíteni a talajt a helyes materialista állásfoglalásra. Már a legegyszerűbb vegyületektől kezdődően rámutatunk arra, hogy a kjaniai kötés létrejötte mindig ugrásszerű minőségi változásokkal jár, amelyek eredémyeként gyökeresen uj sajátságok lépnek fel. Különösen változatos, szinte beláthatatlan sokaságu és különleges sajátságok jelntkeznek az atomok kovalens kötésekkel való egyesülése alkalmával, amikor is a kollektiv elektronok számának novekedése^égyre újabb és diferenciált^bb sajátságu anyagok keletkeznek, amelyek tulajdonságaikban, minőségileg eltérnek az egyszerűbb atomc|^^I. Ilyen ugrásszerűen fellépő, minőségileg uj saját-