Erdészeti és Faipari Egyetem - tanszéki értekezletek, 1960-1961
1961. február 23., Termőhelyismerettani Tanszék
6 második szemeszterében ugyancsak 2 óra előadás és. 1 óra gyakorlat keletén leiül történik az oktatás./. A Talajtan-nak valóban tudománnyá való válásához nélkülözne ie tuen .olt a t al aj m i u r o o i o 1 o g i ai rejj-cdese es az a go nd o 1 ko d as — mód, amely a talajt egy holt anyagból bonyolult biotóppá tette, a- melynek elidegeníthetetlen tulajdonsága a termékenység. Ezért a talajban végbemenő biotikus folyamatok megismerése céljából indokolt a talajmikrobiológiai oktatás. léivel az Erdőmérnöki Főiskolán az Erdővédelmi tanszéken is foglalkoznak mikrobiológiával, másrészt több tanszéken egyes mikrobiológiai kérdésekre utalás történik, szükséges, hogy a baktériumok és sugárgombák általános mikrobiológiája is e tárgy keretén belül kerüljön oktatásra. Á Talajmikrobiológia-i oktatás anyaga főbb vonásokban a következő: Általános talajmikrobiológia, amelynek keretében a cito- lógiával foglalkozunk. Itt tárgyaljuk az élet keletkezését a földön, valamint a mikrobiológiában az örökletesség kérdését. Röviden foglal kozunk a baktériumok és sugárgombák, .valamint nagy vonásokban a mikroszkopikus gombák morfológiájával és szisztematikájuk alapelveivel. Ugyanez vonatkozik a talajalgákra és talajlakó protozoákra is. Részletesen ismertetjük a nitrogénmentes szerves anyagok aerob és anaerob lebontását, az ainmonofokáció, nitrifikáció, szulfo^ikáció, de- nitrifikáció és deszulfofikáció folyamatát, a levegő molekuláris nit rogénjének megkötését. Oktatjuk továbbá az egyes talajok mikrofló- rája képviselőinek egymásra gyakorolt hatását, a talaj-mikroorganizmusoknak a növények táplálkozásában betöltött szerepét, különös tekintette! a rhizoszféra-mikroorganizmusokra, valamint ezen belül a fásnövények szempontjából igen fontos Mycorrhiza-gombákra, a talaj- mikroorganizmusok szerepét a humusz képzésben, a talajtipus hatását a mikrobiológiai folyamatok intenzitására, az ökológiai-geográfiai é
