A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1931-1932
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola tanévmegnyitó közgyűlése
16 kitartó, komoly törekvésének eredményeiből tevődött össze. Köszönet mindazoknak, akiknek ebben bármilyen részük volt! Az érem másik, szomorú oldaláról, a szegénységünk okozta leromlásról, a visszafejlődés tüneteiről szintén nem kívánok hosszasabban beszélni. Mindenki ismeri az okokat, amelyek a mai állapothoz vezettek. Tudjuk, mely forrásból erednek azok a kártékony vizek, melyek gazdasági és nemzeti életünket elárasztják, sőt néha már-már elnyeléssel fenyegetik. Az adott keretek szűkek volnának ahhoz, hogy erre a tárgyra bővebben kitér jeszkedhessem. A rektori beszámolóban tárgyalt részletek közül is csak egyről akarok itt most megemlékezni, mint amelyet különösen fájlalok: a főiskola könyvkiadó alapjának megszűnéséről. Ez az alap öt év előtt létesült 52.000 pengő tőkével. Szabályzata mindössze három éve nyert jóváhagyást. Az volt a célja, hogy forgótőkét szolgáltasson a tanszemélyzet irta tudományos művek kiadásához. Hogy lehetővé tegye könyvek kinyomatását és mérsékelt áron való árúsítását. Hogy egyszersmindenkorra meg legyen oldva ez a kérdés s ne legyenek a szerzők kitéve annak, hogy hosszú évek fáradságával megalkotott művei a ki- nyomatás nehézségei miatt örökre az íróasztal fiókjában heverjenek. Hogy ne legyenek kénytelenek a tanárok esetről-esetre állami támogatásért folyamodni. És hogy az állami költségvetés is mindenkorra mentesítve legyen az ilyen megterhelésektől. Ez az alap különlegessége volt a mi főiskolánknak, melyet méltán irigyelhettek tőlünk a könyvkiadás nehézségeivel küzdő más hazai főiskoláink. S most ez is megszűnt. Ezt is magával sodorta a válság árja. Kár érte! Nekünk sokat ért. Nézetem szerint, ha megmaradt volna örökös irodalmi forgótőkének, több haszon származott volna belőle mint így, hogy bele kellett olvadnia az állampénzek szürke tömegébe. A tanítás és tanulás legfontosabb eszköze, a tudomány örök értékeinek kincsestára: a könyv. Littera scripta manet! Ezért tartottuk szükségesnek annak idején a könyvkiadó alap szervezését. S ha most ettől megfosztattunk, remélnünk kell, hogy a kormány bölcsessége módot fog találni az ebből származó hátrányok megszüntetésére is. A mi magyarországi viszonyaink sok tekintetben olyan különlegesek, hogy a hazai szakirodalmat idegen munkákkal egy
