A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1931-1932
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola tanévmegnyitó közgyűlése
12 kózás s a nyomában kifejlődött kényszerű önellátási elv, az úgynevezett autarkiára való túlzott törekvés, majd ennek folyományaképpen a vámháboruk; mind olyan hamis, téves eszmék, amelyek végül is szükségszerűen a munkanélküliségnek soha nem sejtett rettenetes mértékéhez kellett, hogy vezessenek. A munkanélküliség veszedelmes terjedése az, ami a jelennek és a jövőnek mérnökeit s velük együtt főiskolánkat is legközelebbről érinti. A hazánkban bekövetkezett munkanélküliséget — az imént már említett világhelyzeti okokon túl —. az a körülmény idézte elő, hogy a magyar mezőgazdaság fajlagos termelése igen kicsiny, úgyhogy versenyképessége és jövedelmezősége minimálissá vált, néhány viszonylatban pedig egészen megszűnt. Minthogy pedig hazánk lakosságának közel kétharmada élt a föld hozamából, igen könnyen megérthető, hogy a földből élőknek a gabonaárak zuhanása folytán beállott jövedelempusztulása milyen dermesztő hatással lehet az iparra és kereskedelemre is! A helyzet nehézségét növeli a mezőgazdasági és az ipari árak diszparitásának túlságosan nagy mértéke. Klasszikus tanúra hivatkozom, Smith Jeremiásra, a népszövetségnek volt magyarországi főbiztosára, aki hat év előtt az 1926. évi január hóról szóló hivatalos jelentésében szóról- szóra a következő, nagyjában mindmáig érvényben maradt megállapítását teszi közzé: „Az élelmiszerek ára kedvezőbb, mint a külföldön. Az ipari cikkeknek ára azonban még nem csökkent a kívánatos mértékben; akárhány cikk ára tízszerese a külföldi árnak.“ A „Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet" hivatalos kimutatása szerint a területegységenkénti búzatermelésben Dánia az első 25 métermázsás holdankénti terméssel, Magyarország pedig 24.-ik a sorban, holdanként 13 q átlaggal. Rozsban Belgium az első 22 q-val, míg Magyarország az ő holdankénti 8'5 q-s rozstermésével 32.-ik a sorban. Oswald Spengler: „Der Untergang des Abendlandes" című híres munkájának a tőkéről és a gazdasági életről szóló fejezetében azt mondja, hogy egy-egy ország gazdasági élete az illető nép lelki életének kifejezője. Ha csakugyan így volna, úgy ez súlyos Ítélet a magyar földművelő osztály lelki életének fejletlensége fölött. De ha azt látjuk, hogy legújabban az igen nagyfejlettségü
