A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1931-1932

A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola tanévmegnyitó közgyűlése

11 idején sem volt szabad soha! S ha ma mégis ez történik, úgy az csak annak a bizonyítéka, hogy — Európa nem egy országá­ban — téveszmék hatása alá kerültek kormányzatok és társa­dalmak egyaránt. Megállapításunk érvényességén bizonyára nem változtat az a körülmény, vájjon a mai helyzetet közvetlenül maguk a téveszmék, avagy a téveszmék hatása alatt kifejlődött politikai és társadalmi irányzatok teremtették. Nemzet ifjúság nélkül! — nemcsak téves, hanem egyben rettenetes gondolat is. Ugyanaz, mintha csak a fa törzsének akarnánk fényt és levegőt juttatni, ellenben a fiatal hajtásokat el akarnók zárni ezektől. Merem állítani, hogy az emberi tár­sadalmakban az új nemzedéknek a szerepe hajszálpontossággal ugyanaz, mint a fa új hajtásaié és hogy biztos életföltételeiknek egyensúlya is a természet, illetőleg a fejlődés törvényeinek egy­azon szükségszerűsége, A fejlődés törvényei viszont kérlelhetet­lenek, öröktől valók és örökké tartók, ami azt jelenti, hogy azok­nak hosszú időre útjában állani — legalább is veszedelem nél­kül — nem lehet. Két évvel ezelőtt itt elmondott székfoglalóm­ban e téma kapcsán azt mondtam, hogy: „reményiem, hogy a közvélemény rá fog jönni arra, hogy Csonkamagyarországon a szolgálati idő általános meghosszabbításának eszméje alapjában helytelen és téves. Népsűrűségünk ugyanis ma jóval nagyobb, mint volt Nagymagyarország idejében. Minthogy pedig az állá­sok száma nem növekedett, hanem csökkent, nem lehet helyes semmi olyan megoldás, amelyik a fiatalabbak előlépését lehe­tetlenné tenné és a diplomás fiatal nemzedéknek elhelyezke­dését hosszú évekre kizárná!“ Az új nemzedék friss munkája nélkül a társadalom elveszti élete eleven színét, lendületes ritmusát és elveszti az örök meg­újhodás megnyugtató tudatát. A természettudományi kutatás régen bebizonyította, hogy a természet mindenben az egyensúly állapotára törekszik; nem lehet ez alól kivétel az emberiségnek és az emberi társadalmaknak élete sem. Említém előbb, hogy a mai kor számos emberi társadalma szerte az egész világon téves eszméknek, hamis ideáloknak ha­tása alá került. Ezek a téves eszmék cs ezek a hamis ideálok a Párís körül született békeparancsokkal együtt indulnak el romboló útjukra. Az általános emberi együttérzés, a szolidari­tás megszüntetése, a túlzott nacionalizmus, a kölcsönös elzár­

Next

/
Thumbnails
Contents