A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1929-1930 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1930. évi október hó 18-án megtartott tanévmegnyitó közgyűlése
14 nöki szervezetei: a Mérnöki Kamara, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület stb. ismételten fölemelték szavukat főiskolánk érdekében. Szabadjon a Mérnöki Kamarának az illetékes miniszter urak őnagyméltóságaikhoz intézett memorandumából a következő részt idéznem: Nagyméltóságú Miniszter Úr! A Budapesti Mérnöki Kamara, mint a magyar mérnöki kar törvényes képviselete ez évi (1929) november hó 17-én tartott rendes közgyűlésének egyhangú lelkesedéssel hozott határozatából ismételten mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy hazánk egyetlen bányamérnöki és erdőmérnöki főiskolája egyetemi rangja elismerésének régóta vajúdó kérdését kedvező megoldás elé vinni kegyeskedjék. Ily irányú kérelemmel már fordultunk Nagyméltóságodhoz, ismételten volt alkalmunk a mérnöki szakközönség és a nyilvánosság előtt azokat az okokat kifejteni, melyek a 166 éves bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola s az egész magyar bánya-, kohó- és erdőmérnöki karnak ezt a sürgős kérelmét indokolttá és azon várakozást, mely az ügy méltányos elintézésére számít, jogossá teszi. Nem sorakoztatjuk fel tehát ez alkalommal a mérnöki kar részéről felhozható valamennyi érvet, mindössze — miként azt az e tárgyban Nagyméltóságodhoz intézett előző felterjesztésünkben is hangoztattuk — arra hívjuk fel újból a figyelmet, hogy ennek a szaksajtóban évek óta tárgyalt és sürgetett kérdésnek még mindig megoldatlan volta nemzeti kultúránk szempontjából is tarthatatlan. Semmikép sem egyeztethető össze a m. kir. kormánynak az ország megcsonkítása óta folytatott kultúrpolitikájával, hogy amíg az ország a jogi, orvosi, stb. tudományok ápolására négy egyetemet tart fenn, — amíg a m. kir. kormány a mezőgazdasági, kereskedelmi s általában a közgazdasági tudományos képzés biztosítására megcsonkíttatásunk óta egy új egyetemet, a közgazdaságtudományi kart felállította s azt a tudományos képzés ma már nélkülözhetetlen tényezőjével, a magántanári intézménnyel és a doktoravatás jogával már létesítésével egyidejűleg ellátni szükségesnek találta, — amíg a nyolc felé ágazó mérnöki tudományok négy ágát gondozó műegyetem
