A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1928-1929

Kivonat a m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola ezidőszerint érvényben levő szervezeti és ügyviteli szabályzatából

19 legszebben abban nyilatkozott meg, hogy az akadémia tanácsa hatszor egymásután, — mindig 3—3 évre —, megválasztotta őt az akadémia igazgatójává, s így Farbaky 16 évig állott az aka­démia élén. 1892. évben egyhangúlag Selmecbánya-Bélabánya városának országgyűlési képviselőjévé választották, amiért az igazgatói tisztségről és tanszékéről le kellett mondania. Igazgatói tevékenysége alatt fáradhatatlanul dolgozott az akadémia fejlesztésén és sikerült is elérnie, hogy új épületekkel bővítse a tantermeket és rajztermeket, és hogy az egyes labo­ratóriumok felszerelése és berendezése is lényegesen gyarapod­jék. Tanári tevékenysége épen olyan sok oldalú volt, mint igaz­gatói működése. A géptani kiképzést alaposabbá és általáno­sabbá tette és gyakorlatok beiktatásával kimélyítette. Megvetette alapját a mcdell-műhelynek, amelyet az akkori szerszámgépek legtökéletesebbjeivel szerelt fel. Ez nemcsak a hallgatóság ki­képzésének szolgálatában állott, hanem hosszú időn át a legké­nyesebb igényeket kielégítő műszerek és taneszközök kerültek ki e műhelyből. Itt készültek a világhírűvé vált Cséti-ié\e mű­szerek és a Schenek-F arbaky-féle akkumulátorok. Abban az időben a villamos akkumulátorok hatásfoka és kapacitása még oly kicsi volt, hogy alkalmazásuk sok nehézségre ütközött. Farbaky tanártársával, Dr. Schenek Istvánnal olyan akkumu­látorokat szerkesztett, amely a gyakorlat igényeit annyira ki­elégítette, hogy akkumulátoraikkal rendezték be 1885-ben a bécsi operaház világítását. E világhírű villamos akkumulátorok­ról a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg a külföldi sajtó, sajnos azonban e nagy találmány anyagi előnyeit felta­lálóiknak nem sikerült kiaknázni. (Lásd Bányászati és Kohászati Lapok. 1929. évf. 30. 1.) Farbaky Scholtz Vilmos tanártársával egy gázfejlesztőt is szerkesztett, amely az akkori időben jó eredményeket adott. Nagy jelentőségű volt az a kísérletsorczata is, amelyet Herr­mann Emil tanártársával együtt végzett a fűrésztelepek munka­szükségletének meghatározása céljából. Ezen eredményei is be­járták az európai szaksajtót. Irodalmi tevékenysége is széles körű volt. Cikkei leg­nagyobbrészt a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg, amelyeknek alapítói közé tartozott, és 1881-től 1892-ig szerkesz­tője is volt. Schenek István dr.-ral együtt irt tanulmányát az elektromos akkumulátorokról a Magyar Tudományos Akadé­mia a Marczibányi-jutalommal tüntette ki, Hogy nagy szaktu­dását európaszerte elismerték, bizonyítja az is, hogy az 1900. évben tartott párisi világkiállítás jury-jébe, amelyben a kultúr- államok legnevesebb szakemberei foglaltak helyet, őt is bevá­lasztották. E sokoldalú tevékenysége természetesen a legmagasabb he­lyen is elismerésre talált. 1892-ben a vaskorona-rend III. ősz-

Next

/
Thumbnails
Contents