A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1927-1928 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnökí főiskola 1928. évi október hó 7.-én megtartott tanévmegnyitó közgyűlése
29 Négyéves bécsi működése után 1763. június 9.-én Mária Terézia királynőnk gróf Herberstein Siegfried miniszter javaslatára az egyidejűleg alapított selmeczbányai bányászati intézethez a gyakorlati bányászat és vegytan tanárává s címzetes bányatanácsossá nevezte ki. Ezzel veszi kezdetét Jacquin életének bennünket legközelebbről érdeklő szakasza. Működését a selmeczi bányavidék alapos tanulmányozásával kezdte meg, majd miután az ás vány gyűjtemény felállításával elkészült, chémiai laboratóriumot rendezett be. Hogy laboratóriumát az akkori viszonyok szerint gazdagon s a tudomány szintjének megfelelőleg sikerült berendeznie, bizonyítja az az előkelő látogatás, melyben 1764. július hó 22.-én részesült. Maga a trónörökös, II. József, továbbá Lipót főherceg és Albert sachsen-tescheni herceg kereste fel a híres laboratóriumot gróf Herberstein miniszter, gróf Ditrichstein és gróf Pálffy Károly nádor kíséretében ezen a napon, hogy nem kevesebb mint három órán keresztül élvezze Jacquin kísérleti bemutatásait. Előadásait ugyanezen év szeptember hó elsején kezdte meg a Krecsmári házban, ahol ezután még 1769-ig, tehát összesen mintegy öt évig tanított. Selmeczi működése ezzel egyben be is fejeződött s a következő évben Jacquin Miklóst már ismét Bécsben találjuk, ahol mint cs. kir. bányatanácsos az egyetem orvosi fakultásán a chémia és botanika tanszékét tölti be. Ezen minőségében egyéb — főként botanikai — művei mellett megirja „Die Anfangsgründe der medicinisch practischen Chemie“ c, munkáját, melynek 1785-ben már második kiadása hagyja el a sajtót. Több mint 20 kötetet kitevő botanikai munkái a következők: Flora austriaca (1773—78, 5 kötetben, 450 színes táblával). Observationes botanicae (1764, 4 kötetben, 100 táblával). Hortus botanicus Vindoboniensis (1770—76, 3 kötet, 1300 táblával). Icones plantarum rariorum (1781—93, 3 kötetben, 648 színes táblával. Collectanea (1786—96, 5 kötet, 106 színes tábla). Plantarum rariorum horti caesarei Schoenbrunniensis descriptiones et icones (1797—1804, 4 kötetben, 500 színes táblával). Stapeliarum in hortis Vindoboniensibus cultarum descriptiones (1806, 64 színes táblával). Naturgeschichte der amerikanischen Pflanzen (1763 és 1780). Miután 1797-ben nyugalomba vonult, érdemei elismeréséül 1806-ban a bárói rangra emelték s eredményekben gazdag, változatos élet után 1817. október hó 24.-én, csaknem kilenc - venegy éves korában hunyt el. Emlékét ma is őrzi Bécsben a botanikus kert szomszédságában levő Jacquin-Gasse. József nevű fia, aki 1766. február 7.-én Selmeczbányán született, szintén chémikus és botanikus lett, sőt bécsi egyetemi