A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1927-1928 (S-160/1982)

A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnökí főiskola 1928. évi október hó 7.-én megtartott tanévmegnyitó közgyűlése

Szent-Istvány Gyula emlékezete.

Dr. Hornoch Antal főiskolai rendkívüli tanár.

Mélységes gyászba borult Főiskolánk: Szent-Istvány Gyula, a geodéziai és bánya méréstan i tanszéknek 24 éven keresztül volt vezetője, mindnyájunk szeretett Pista bácsija, 1928. év január hó 16.-án, örökre lehunyta jóságos szemét. Vajmi rövid volt az a másfél évi pihenő, melyet negyvennyolc év szakadatlan mérnöki és tanári munkája után a sokszorosan kiérdemelt nyugalomban tölthetett; a rideg Végzet máskép határozott s kiragadta közülünk családjának jóságos és odaadó fejét, a tanári kar nesztorát és szeretve tisztelt kartársát, az ifjúság és az egész általa nevelt magyar bányásztársadalom körülrajongott atyai barátját és a bányászati tudományok messzehírű kiváló művelőjét. Szent-Istvány Gyula 1854. április 6.-án született a szepesmegyei Gölnicbányán, régi bányász- családból. Középiskolai tanulmányait Kassán fejezte be 1873- ban. A felsőmagyarországi „István-kohóban“ eltöltött egy évi gyakornokoskodás után, mint ösztöndijas, a selmeczi akadémiára került, amelyen tanulmányait 1877-ben befejezte s két évvel később a bányászati államvizsgát is megszerezte.

Az állami szolgálatot 1877. évi október hó 4.-én, mint m. kir. bányagyakornok a nagybányai bányaigazgatóságnál kezdte meg. Szélakna, Istenáldástartó, Finsterort- és Brenner- tárók a további állomásai sokoldalú működésének, amelynek eredményeképen 1902. őszén a bányászati és erdészeti akadémiára került, hogy a Cséti nyugalombavonulásával megüresedett bányaméréstani tanszéket átvegye. Hosszú és eredményekben gazdag tanári működése után 1926. június végével vonult végleges nyugalomba. Egy idő óta betegeskedni kezdett. Egy nemrégiben sikeresen kiállott operáció után szívgyönge- ség lépett fel, amelyhez tüdőgyulladás is járult s kétheti kinos szenvedés után, mindnyájunk mélységes fájdalmára, visszaadta nemes lelkét Teremtő Urának.

A bányaméréstani szakirodalomban számos maradandó becsű munka őrzi meg emlékét. Tudományos munkálkodásának sokoldalúsága kiváló éleslátásának legjobb bizonyítéka. Selmecz vidékéről készített térképe 1897-ben királyi elismerésben részesül, petrozsényi, jurgói, dorogi és ajkai nagyobb-