A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1926-1927 (B-l/1967)

A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1927. évi szeptember hó 25.-én megtartott tanévmegnyító közgyűlése

8 Az alatt a közel két évtized alatt, melyet a tanári pályán töltött, lankadatlan buzgalommal szolgálta tovább a kezdetben maga elé tűzött célt: az erdészet és az erdészeti tudomány előbbrevitelét. Gyűjteményeit páratlan pedantériával gondozta és fejlesztette, illetőleg a menekülés után újrateremtette, s szak- irodalmi közléseivel mindig hézagotpótló, hasznos munkát végzett. Nyomtatott könyv alakjában megjelent kiadványai: az „Erdő- használattan“ I. és II. része. Jelenleg nyomás előtt: „Fakeres­kedelmi ismeretek“ és „Faipari technológia" című munkája. Mindezek becses anyaggal gyarapítják az összeomlás után annyira visszavetett erdészeti irodalmunkat. Krippel Móric mindvégig fiatalos munkabírással végezte tanári kötelességeit s csak a szanálás okozta kényszerhelyzet folytán kellett a tényleges szolgálattól 35 évi tevékenység után megválnia. Amikor ezt sajnálattal állapítjuk meg, ugyanakkor bizonyos megnyugvással vesszük tudomásul, hogy a főiskola mostoha státusviszonyai miatt ezidőszerint be nem tölthető erdőhasználattani tanszék vezetését Krippel kartársunk egyelőre továbbra is vállalja. Ez a körülmény az átmeneti időszak vesze­delmes hézagának az áthidalását teszi lehetővé és a főiskola egyik égetően súlyos problémájának sikeres megoldását jelenti. A múlt tanév folyamán rendes tanárokká neveztettek ki Modrovich Ferenc és Lesenyi Ferenc rendkívüli tanárok. Ennek az érdem szerint régóta esedékes előlépésnek a megvalósulásához erről a helyről is kifejezem a tanári testület őszinte szerencse- kivánatait. Hasonlóképen örömmel regisztráljuk két jeles tanszékvezető adjunktusunknak, Sébor János-nak és Stasney Albert nek a rendkívüli tanári címmel és jelleggel való kitüntetését. Másrészt fájlaljuk, hogy a mai mostoha létszámviszonyok miatt a rég megérdemelt tanári fokozatot még mindig nem érhették el ténylegesen. A múlt tanév folyamán a főiskola polgárai közül elhunyt Kasnyik Pál bányamérnökhallgató, a személyzeti létszámból pedig Kartalik József nyug. főiskolai művezető. Kartalik halálával kapcsolatban kegyelettel kell megemlékeznem azokról az érde­mekről, amelyeket nevezett, mint a főiskola csendes, de végtelen szorgalmú, lelkiismeretes és kiváló képességű alkalmazottja, hosszú ideig tartó szolgálata alatt szerzett. A főiskola tanszemélyzetében beállott, és egyéb személyzeti változásokról egyébként évkönyvünk ad részletes felvilágosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents