A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)

A m. kir. bányámérnoki és erdőmérnöki főiskola 1926/27. tanévet megnyitó közgyűlése

39 Mélyen tisztelt Főiskolai Közgyűlés! Főiskolánk kapni az idén 163.-szór nyílnak meg a tudományt kereső ifjúság előtt. Ünnepe ez az Alma Maternek minden vo­natkozásában. Ünnepe a főiskola ifjú polgárságának, mert azt szimbolizálja, hogy a pályájára felkészülő ifjúság az ő kiképzé­sének új szakaszához érkezett el s megkezdi azt az újabb egy évre szóló nagy, nehéz, komoly munkát, amely őt ismét feljebb emeli egy fokkal a szellemi tökéletesedés lépcsőjén. De ünnepe a tanári karnak is, mert most kezdi kovácsolni annak a hosszú láncnak 163. szemét, mely a multat a jelennel s a jelent a jövő­vel köti össze. Minden láncszemnek gondos, lelkiismeretes mun­kának kell lennie, mert ha bármely szem gyengébb a többinél, ez az egész lánc szilárdságát csökkenti. Ha valami gyakran ismétlődik, megszokottá válik, veszít ér­dekességéből, sőt — legalább látszólag — a jelentőségéből is. És mégis, úgy vélem, hogy a tanév megnyitásának fontosságát és ünnepélyességét mindig változatlan intenzitással kellene érez­niük azoknak, akik azon résztvesznek. Mert a lánc a régi ugyan, de minden szemének az anyaga új. A folyó is a régi, de a rajta úszó habok mindig mások és mások. így váltakoznak az Alma Mater falain belül is az új ifjúsági és tanári generációk, immár több mint másfél évszázad óta! De tudjuk, hogy a folyó a medrét is változtathatja. Hol lassan, észrevétlenül, évszázados eltolódásokkal, hol pedig hir­telen törve át a régi gátat s vágva új medret a változott terepen. Szakoktatásunk iránya, főiskolánk céljai is változtak az idők folyamán. Valamikor egész Európa, de különösen a monarchia főisko­lája voltunk, német jelleggel, sok idegen tanerővel. Mint tech­nikai főiskola a legmagasabb színvonalra emelkedtünk, anélkül azonban, hogy magyar nemzeti színezetünk kellőképen érvénye­sülhetett volna. Gyökeres irányváltozást jelentett a főiskola fejlődésében a kiegyezés korszaka, amikoris a száz évig német intézmény egy csapással magyarrá változott s németségével együtt nemzetközi jellege is megszűnt: az újjászületett akadémia teljesen a magyar szellem, a magyar kultúra szolgálatába szegődött s annak egyik legerősebb várává lett. És emellett nem sorvadt el, hanem fo­

Next

/
Thumbnails
Contents