A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola múltja és jelene
12 6. „A hallgatók izáma és nemzetisége 1808 tói 1867-ls s néhány kiváló hírnévre szert tett volt növendék“. 1809-től 1867-ig nem kevesebb, mint 4260 egyén látogatta a főiskolát, kiknek 55%-a magyar, 43%-a osztrák, 2% más állambeli volt. Ehhez a nemzedékhez tartozott az általa megkonstruált és róla elnevezett szérekről és szivattyúkról euró- paszerte hírneves Rittinger Péter; — a vaskohászat terén szerzett érdemeiért a vaskoronarend- del kitüntetett s osztrák birodalmi lovaggá ütött Натре József; velük tanult a nagystilü Hocheder János, aki a Brasilian Company angol társaság brazíliai főbányaigazgatói (Chief Mining Manager) tisztében oly pompás eredményeket mutatott fel, hogy 1841-ben felajánlották neki a keletindíai bányák főigazgatóságát; ugyan ő adta meg az első lökést a Mining-Journal angol bányászati folyóirat megindítására; — e kor bányásznövendéke Gränzenstein Gusztáv is, a 60-as évek végén a független magyar pénzügyminisztérium helyettes államtitkára és a Szent-Istvánrend lovagja; — Péch Antal miniszteri tanácsos, a külföldön is jól ismert bányatörténelmi író, a magyar tudományos akadémia tagja; — Heyrovszky Károly, az 1849-ben felállított pribrami bányászati intézet első bányaművelés- tani tanára stb. 1. „Az alkotmány viuza- állításának hatása az akadémia további fejlődésére“. 2. „Tanszabadság behozatala és az akadémia autonom alapon való szerveA magyar alkotmánynak 1867-ben bekövetkezett visszaállítása új érát nyit az akadémia fejlődésében. Az eddig a kettős monarchia közösen kezelt szakigényeinek együttes fedezésére hivatott iskola most már kizárólagosan magyar állami intézmény karakterét ölti fel. A főfelügyeletet a független magyar pénzügyi kormányzat gyakorolja s az eddigi hivatalos német nyelv helyébe, úgy az ügyvitel, mint az oktatás terén, a magyar nyelv használata lép. A felszabadult nemzeti élet eleven ereje azonban az intézet belső szervezetében és a mérnökképzés többirányú lényeges vonatkozásaiban is mélyreható és a liberális szellem jegyében született reformokat indított meg. A Farbaky István által szervezett és 1872-től 1876-ig érvényben volt akadémiai rendszabályok a teljes tanszabadság és a specializálás elveire fektették az oktatást, mely 1. a bányászati, 2. fémkohászati, 3. vaskohászati, 4. gépészeti és építészeti és 5. az erdészeti szakiskolák között oszlott meg. A tanidény minden szakon egyformán három évben volt megállaШ. Az akadémia ismételt megreformálása 1867-től 1904-ig.
