A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1924-1925 (S-160/1982)

Dr Fodor László emlékezete: Dr. Mihalovits János, főiskolai rendes tanár

„Igen alapos szakember, kinek Dr. Wagner Alajossal együit kiadott rajzoló geometriai tankönyvei közelismerésben részesülnek. Tehetséges, igen szorgalmas s önálló munkálatokra is képes mathematikus. A szabadkézi rajzot gymnáziumunkban évek óta nagy szakismerettel, alaposan és szép eredménnyel tanítja. Általános műveltsége igen dicséretes. Teljesen bírja a magyar és német nyelvet s tótul is jól beszél. Ért franciául és latinul is. Előadási képessége minden tekintetben megfelelő ; folyékonyan, szabatosan, értelmesen és világosan beszél. Hivatali buzgalma kifogástalan. Erkölcsi, társadalmi és politikai magatartása minden tekintetben korrekt. Egészben véve kiváló erőnek tartom, ki az akadémiai tanszék igényeinek teljesen meg fog felelni.“

Folyamodása sikerrel járt s 1887 december 3-án a VII. fizetési osztályban akadémiai II. osztályú rendes tanárrá és kir. bányatanácsossá neveztetett ki; 1904 január 26-án a VI. fizetési osztályban I. osztályú rendes tanárrá, illetve kir. főbányatanácsossá lépett elő ; 1919 január 27-én pedig miniszteri tanácsosi ranggal az V. fizetési osztályba soroztatok.

Főiskolánkon 1904-ig az ábrázoló geometriát és rajzot, a grafosztatikát, az elemzőtérmértant, a térképrajzot és a szabadkézi rajzot adta elő. Az 1904. évi főiskolai reform a grafosztatikát az erőműtani, az elemzőtérmértant a mathematikai tanszék előadási anyagába utalván, e két kollégium tartásától fölmentetett ; a térképrajz és szabadkézi rajz a legutóbbi tanulmányrendünkben, közös nevezet alatt, mint technikai rajz szerepel.

Kollégiumait lebilincselő közvetlenséggel tartotta, mely a hallgatóságban nemcsak érdeklődést keltett, de kedvet is öntött a geometria képzeletvilágának szerkesztés utján való reálizálása iránt. A rajzoktatás terén disztingvált Ízlést, a vonalak és színek harmóniájának felismerését és alkalmazását iparkodott tanítványaival elsajátíttatni, amire őt fejlett művészi lelke különösen képesítette. A technikai rajz körében a skizzelési készség kifejlesztésére fektette a fősulyt. Itt említjük meg, hogy a fotografá- lásnak szenvedélyes barátja volt s azt saját tapasztalatai alapján önállóan javított eljárásokkal művészi nívón, magas tökéllyel űzte.

Tanítványaival mindig előzékeny, finom modorban érintkezett s a hallgatóság részéről megnyilatkozott hasonló magaviseletét épugy megbecsülte, mint ahogy viszont a netán előfordult tapintatlansággal szemben megtorló szigorúsággal járt el. Во-