A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1924-1925 (S-160/1982)

Rektori beszámolóbeszéd: Tettamanti Jenő, e. i. rektor

36

technikai főiskolákon oly mélyreható és szép eredményekre vezetett és a közgazdasági vonatkozásban is értékesen gyümölcsözött; erre pedig mindkét oldalról komolyan és célkitüzötten kötelesség lenne törekedni, mert a mérnökképzésnek ma még vajúdó problémái végeredményben egyedül kormányzati intézkedésekkel nem oldhatók meg.

Jelentésünk befejezéséül a hallgatóság múlt évi tanulmányi eredményéről is meg kell emlékeznünk. Amikor elörebocsájtjuk ama megállapítást, hogy a főiskolai ifjúság kitartása, szorgalma és az elért tanulmányi eredmény nem érte el a békeévek szintjét, akkor egyúttal azonban arról a kettős külső befolyásról is szólanunk kell, amelyek mint gátlások e tekintetben közrehatottak. A múlt tanév elején bekövetkezett belső zavaró körülmények folytán — amelyről bővebben nem emlékezünk meg, mert nézetünk szerint a rektor politikai és világnézeti ellentétekről e helyről ne vitázzon — a téli szemeszterből öt hétnél többet veszítettünk el, ez a mulasztás természetesen a hallgatóságot sújtotta érzékenyen, mert a rövidített időn belül végzett kisebb munkateljesítmény a csekélyebbmérvü tanulmányi eredményekben mutatkozott és ennek kihatása azután természetszerűleg a nyári felére is áttolódott.

Másoldalról — mint már erről a diákjóléti intézményeink ügyével kapcsolatosan bővebben megemlékeztünk — tagadhatatlan, hogy hallgatóságunk nagyrésze még mindig erősen küzd a megélhetés gondjaival olyannyira, hogy számosán csak nagy nélkülözésekkel képesek tanulmányaikat folytatni. A fiatal testi szervezet legyöngülésével járó, a megfelelő szellemi munkakifejtést gátló körülmények ma is fennállanak és ezek adják a főiskolai hallgatóság megoldatlan szociális problémáját, mely a múlt évben sem mutat javulást és újból csak az