Erdőmérnöki Főiskola tanácsülései, 1955
1955. november 2.
- 6 dészetre , hanem Jártunk Röjtökön, Ivánban, ahol az erdészek egészen tájékozatlanok még ma is. Megjegyzéseket tesznek olyan értelemben, mintha mi betolakodók lennénk, akik akadályozzuk őket munkájukban. Helyes volna, ha egy összevont értekezleten^vagy ankéton a TE. minden dolgozója megismerkednék a Főiskolához és a Technikumhoz való viszonyukkal. Előfordult, hogy az erdőgazdaság személyzetéből valaki nem ismerte Sallay igazgató elvtársnak a vadgazdasági rezervátumra vonatkozó rendeletét. Kérem, szíveskedjék oda hatni, hogy a személyzet tisztában legyen, mi a TE. célja. Legyenek büszkék a dolgozók arra, hogy valóban tanulmányi és valóban minta ez a gazdaság. Legyen tisztában minden dolgozó azzal, hogy nekik különleges szerepük és különleges rendeltetésük van. Köszönöm azt a szép beszámolót, amit Igazgató Blvtárs tartott, továbbá azt, amit elmondott, azzal egyetértünk. Haracsi Lajos; Tisztelt Tanulmányi Erdőgazdasági Bizottsági En is nagy örömmel hallottam Sallay elvtárs értékes és érdekes beszámolóját, amelyben elénk tárta egy éves munkájukat. A- zért is volt érdekes részemre a beszámoló, mert regen nélkülöztünk már ilyen részletes és perspektivikus beszámolót. Gondolom azt, hogy a jövő évi beszámoló alkalmával már inkább tudunk majd megállapítani tényeket, amelyek a fejlődést még jobban dokumentálják részünkre, igy már jobban is le tudjuk mérni, hogy a mai beszámoló és a majd egy év múlva elmondandó beszámoló között milyen nagy a különbség. A véghasználati és előhasználati fatömegek mekkorák legyenek azon múlik, hogy hogyan viszonyulnak a növedékhez. A beszámolóból az tűnik ki, ho^y a használat a nőve dék alatt marad, tehát helyes a gazdálkodás es a jövőre nézve további fatömeg-gyarapodást jelent. Csatlakozom Farkas elvtárs által előadott kérésekhez, hogy a TE. személyzetének változásáról adjon képet Igazgató Blvtárs. Kik a szakfelügyelők személyszerint, mert ez az uj szervezés a termelés és munkapolitika szempontjából igen fontos, ^zért szeretném személyszerint tudni, hogy kik azok. Szeretnénk arról is hallani, hogy a főkönyvelő helyzete jelenleg hogyan áll. Még régebben próbáltunk megindítani egy folyamatot, mely nagyobb változást hozott volna és feltétlen javulást az oktatás szempontjából a főkönyvelő személyét illetően. Lenne még egy-két kérdésem, amire felvilágositást szeretnék kérni akar az igazgató elvtársi ól, akár a főmérnök kartárstól. Egyik kérdés, amiről Lámfalussy elvtárs is szült. A beszámolóból értesültünk, hogy bőséges makktermés van az idén. A beszámolóból azonban nem kaptunk képet arról, hogy ezt a makktermést mi módon kivánják hasznosítani. Például, hogy alátelepitésre menynyit kiván ielhasználni. Igaza van Sallay elvtásnak, hogy a makkal való alátelepitést 5-10 évre végezzük, arra most itt van az alkalom. Az mondhatnánk, hogy ennek nincs sok értelme, kidobott pénz, mert ki kell, hogy pusztulj on. A helyzet azonban nem igy áll. Ha egy réséé el isjpusztul, az nem baj. Lehet ezen is segiteni. Meg kell mindeneke lőtt vizsgáilni, nincs-e egérjárvány, mert ha van, akkor csak tavasszal lehet a makkot elvetni. A tölgymakkban általában éveken át hiány szokott jelentkezni, minden 8—10 évben van csak bőséges makktermés. Tehát az ezzel vtló gazdálkodás igen
