Erdőmérnöki Főiskola tanácsülései, 1955

1955. október 27.

- 10 IV, A dol-.ok természetéből következik, hogy a fentiekben ismertetett gazdasági ée személyzeti helyzetet & diákotthon lakói látják és arra több-keveeebb zúgolódással reagálnak. Ezen az alapon az ifjúság hajlamos felületeeen meg it élni helyzetét, haylsmoE a lényegében neki sokat nyújtó diákotthoni elhelyezést a felmerülő minőségi hibák ée nehézségek miatt leértékelni, s ennek az évekre visszamenő leértékelésnek eredíaenyeként kialakítani magában egy olyan állásfoglalást, melyben.a diákotthonnak a szereke az ő életében átmeneti jellegű. Ezt Így nem érdemes építeni, ne^m érdemes gondozni. Az itt tartózkodás csak kisegítő időszak a kényszerű tanulás ée a szórakozás között. Gyakorlatban ez azt eredményezta, hogy a diákotthon elvesztette neveiét! lehetőségeit, hiszen a lakó a diákotthonban v&gy tanult vagy pihent, vagy nem volt otthon. A diákotthonban önálló életet elő kis csoportok foglalkozása nem mindig folyt helyes irányban, pl. kártyázás. Ismeretlen fogalom az otthon felszerelésének önkéntes gondozása, javítása. Hogy annak csinosítására valaha is kollektiv mozgalom indult volna meg, azt ered vényeiben nem láttam, történetében nem hallottam, kivételt képez a VIPZ jelenlegi tisztasági felhiváse, aminek egyelőre sajnos nem nagy eredménye mutatkozik. A .javítással ellentétben azonban mutatkoznak a rombolásnak, a helyset meg nem be csillésének ténye i /ajtók csapkodasa, illemuelyek használata, szobák padlójának szennyezése, cigarettavégek, szemét, zsiradék, stb. elzzórása/, a diákotthoni ifjúság helytelenül alt alános it ja az u.n, egyetemi módszert. A hallgatók ugyanié egyetemi Etódezer alatt nemcsak a .tananyag leadásának és megtanulásának mikéntjét értik. Az egyetemi módszer számukra az a lehetősé*, amely minden szab;-ly* kötelesség, udvariasság, esetleg tisztálkodás szükségeserüs.'ge alól bizonyos‘esetekben mentésit. Ha ezek elvégzésére valaki követelményeket tárni ezt, az már ebben a légkörben helytelent, vagyis a középiskolás módszert követi. Pl. éjszakázás, késői felkelés, sza- oadnapok ki nem használása, reggelizés elmulasztása, szobátisz- teeág be nem tartása, stb. elfogadott. Az ezekre való figyelmeztet és magának az ellenőrzésnek s ténye középiskolás módszer, fíyil- v nvaló, hogy az u.n. egyetemi módszer probléma védekezés a most épülő őiékotthoni rend ellen, de jellemző az ifjúság beállítottságára, hogy nem a rendetlenséget tartja sértőnek, hanem e jó érdekében tett figyelmeztetést, ellenőrzést.

A diákotthonunkat jellemzik még -renylag gyenge közösségi kapcsolatai. A diákotthon tagjai nem alkotnak a jó érdekében közösséget, inkább egyéni életet élnfcJc.. Kern indulnak mozgalmak a közösségi problémák megoldására. Közömbös, hogy a vasárnapi munka- vállalók az ablakon járnak ki, hogy a zaj, a zene, vagy az ajtó- ceapkodás időnként a másikat zavarba, hogy a kultúrterem újságja nem magántulajdon, hogy a tudományos ülésszakon Vali részvétel, a Főiskola országos repre zent re iója is, hogy az énekkar a Főiskola tekintélyénsk és az ünnepség nivójának emelője, stb. " tudományos ülésszak szombat délelőtti előadásainak idején mintegy 60 hallgató tartózkodott a diákotthonban, tanult, szépirodalmat olvasott, kártyázott, sakkozott, vagy aludt. A tudományos ülésszak nyitó ' énekkarának 60-as létszáma a záró énekszámig 34-re csökkent, ebből is 3 csak a nevét irts alá a jelenléti ivre , z éneklésen magán nem vett réBzt. kost az egyetemi nap műsorára készül az éne;Jcar, de nincs olyan próba, ahol ne akadna hiányzó, aki később s legnagyobb seraásze te. s éggel „e lenti ki, hogy moziban volt vóra helyett. Ebben azután még ez a súlyos, hogy senki sem hibáztatja az illetőt karvezetőn kivül, pedig saját szervezetének rendezvényéről v van szó. *z ehhez hasonló esetekből egy egész sorozatot lehetne felhozni,. A tudományos ülésszak rendezői szolgálatát volt aki visz- szautasitotta, volt, aid elfogadta, de azon nem jelent meg, volt, aki me eye lent, de az első adandó alkalommal meglógott, mindezt a közösség nem kifogásolta.

ÄO