Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1983

1983. június 23. egyetemi tanácsülés - Az agrárfelsőokatatás távlati fejlesztésének fő irányai és feladatai

- 5 -Az oktató-kutató munka feltételeinek javításához szükséges a költségvetést tehermentesítő, nagyobb fejlesztéseket is lehetővé tevő gazdasági források felkutatása, felhasználása. Egyre nagyobb szerepet kapnak az önállóság növekedésével a felsőoktatási intézmények gazdálkodási funkciójában a vállalkozási elemeknek. Mindezeknek testet kell öltenie a képzési célokban, azok folyamatosan megújuló tartalmában, az intézményhálózatban, azok belső szervezetében, irányítási rendjében.

2.1 A FELSŐFOKÚ AGRÁRKÉPZÉS TARTALMI FEJLESZTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS IRÁNYAI ÉS KÖVETELMÉNYEI

A jövő agrár szakembereinek képzését az élelmiszertermelő ágazat várható igényét figyelembe véve mind az oktatás tartalmában, mind módszereiben hatékonyabban, gazdaságosabban kell megvalósítani.

Felsőoktatásunk gyakorlatában teljeskörüen kell érvényre juttatni a passzív tanulás helyett az önálló, egyéni ismeretszerzés módszereit. A hallgatói önál, lóság, a szintetizáló készség, a kreativ gondokodás fokozása érdekében a szorgalmi és vizsgaidőszak arányában és ehhez igazodva a számonkérés rendszerében változást kell elérni, ami az oktatás módszertanát is érinti. A korszerű oktatási segédanyagok, elméleti és gyakorlati tankönyvek, tankönyvként használható szakkönyvek biztosítása mellett a problémafelvető, illetve témazáró előadások szerepe nem csökkenhet.

i

A képzés felesleges kötöttségeinek megszüntetése jelentős mértékben elősegítheti a hallgatói aktivitás fokozódását, ahol arra mód van, lehetővé kell tenni az áthallgatást.

A merev oktatási kereteket szabadon választott tárgyak rendszerével kell oldani.

A blokkokba nem foglalható önálló fakultativ tárgyak rendszerében biztosítani kell a természettudományos alapismeretek szélesítését, a nyelvi kéozést, a komplexebb, szakmai isleretek megszerzésének lehetőségét is.