Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1980
1980. június 13. rendkívüli egyetemi tanácsülés - 1. A Magyar Felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai
8 Az egyetem és a gyakorlat közti kapcsolatról szól, kiemelve a mobilitás kérdését. Az egyetemi alkalmazás és a vállalati megbecsülés közötti különbséget hangsúlyozza. Az anyagban jobban kellett volna hangsúlyozni és egyértelműen kellett volna megfogalmazni a döntési szinteket. Azt, hogy milyen hatáskörrel, és hogyan kell a jövőben ezeket a kérdéseket kezelni. De kapcsolódóan hiányolja a tudomány legújabb eredményeinek az oktatásban való érvényesitését. Az egyes karokon jelentkező, a képzéssel összefüggő rugalmasabb alkalmazkodást az élet igényeihez témakörben. Az egyetemi testületeknek nincs meg a döntési jogköre, és az anyagból kitünően nem is lesz egyértelműen biztosított, ami mindenképpen követelmény lenne az élet igényeihez rugalmasan való alkalmazkodás szempontjából. Valamilyen formában az egész káderpolitikánknak ezt az érdekeltségi oldalát tisztáztatni kellene, mert ilyen gyakorlat mellett aligha várható el a minőség javitása. A különböző iskolatípusok esetében az anyag konkrétabban fogalmazta meg azokat a formákat, amelyben élni és létezni kell. A szervezeti forma továbbfejlesztése az anyagban alapvetően intézményi szintű, de nem foglalkozik főhatósági szinten azokkal a problémákkal, amelyek a gyakorlat továbbfejlesztése szempontjából főhatósági kérdések rendezését szolgálná. Magyarország a műemlékvédelem tekintetében igen komoly eredményeket ért el, Sopron az élenjáró városok közé tartozik. Az oktatás területén műemlékvédelem cimen felmerül a nagymultu többszáz éves oktatási gyakorlattal és hagyományokkal rendelkező intézmények védelme. A képzés területén is vannak olyan hagyományok, amelyeket ápolni kell. Ebben az anyagban helyet kellene szőritani az ilyen gondolatnak is azzal, hogy a nagymultu intézmények, intézetek esetében a tartalmi fejlesztésen túlmenően szervezeti fejlesztést nem szabad kifejezetten pénzügyi racionalizálási elvek alapján intézni, mert a múlt az esetleges pénzügyi előnyökön túlmutató értékeket képvisel. Javasolja minden ilyen 100 évet meghaladó intézmény esetében csak külön Elnöki Tanácsi rendelkezés tegye lehetővé pl. az elaprózottság felszámolásával összefüggő megoldások esetében azt, hogy egy-egy ilyen intézetet megszüntessenek, összevonjanak, vagy más intézmény kategóriájába besoroljanak. Br. Várhelyi István: Az anyag megtárgyalását nagyon fontos kérdésnek tartja. Egyetért a megfogalmazással, hogy a felsőoktatási rendszer fejlesztési koncepciójának a kidolgozását későinek tartja 1983-ra.
