Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1978
1978. szeptember 4. ünnepélyes tanévnyitó nyilvános egyetemi tanácsülés - 1. Himnusz - 2. Kecskés Sándor ünnepi beszéde
8 Oktatásunk további fontos feladata: az egységes, az egész fagazdaságot komplex módon átfogó vertikális szemlélet kialakítása, amely az erdőgazdaságot, a fafeldolgozó ipart, a fa bel- és külkereskedelmét összefüggéseiben vizsgálja és beilleszti a népgazdaság egészébe. Az ilyen népgazdasági szemlélet kialakítása szükségessé teszi, az oktató, a nevelő, és tudományos kutatómunka hatékonyságának növelését, a dologi eszközök gazdaságos felhasználását. Ennek érdekében elengedhetetlenné válik, a jelenleg még szétaprózott oktatási szervezeti egységek ésszerű összevonása. Ha mi nem tudjuk az erdőmérnök és faipari mérnökhallgatók oktatása során a fagazdaság egészét átfogó vertikális szemléletet mindkét kar hallgatóiban egységesen kialakítani, akkor hiába várjuk ennek a szemléletnek a gyakorlati életben való érvényesülését. Jelentős haladást kell elérnünk az oktatás és a gyakorlat közötti kapcsolat javításában, a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságnál, a gyakorló és bázisgazdaságainknál és üzemeinknél, a rendelkezésünkre álló lehetőségek hasznosításában. Jó szervezőmunkával biztositanunk kell, hogy a hallgatók a gazdaságoknál, üzemeknél megismerjék a korszerű technikát, az üzemszervezési munkát, a vállalati bér- és létszámgazdálkodást. Biztositanunk kell, hogy hallgatóink tanulmányi idejük alatt, az üzemi munka minden fázisát megismerjék a gyakorlatban. Kérjük ehhez a feladathoz az erdőgazdaságok, a faipari üzemek vezetőinek hathatós támogatását. A gyakorlati oktatás hatékonyságának fokozása érc&ében, haladást kell elérnünk az un. "kiscsoportos” oktatás bevezetésének területén is. Tudott, hogy ezen módszer bevezetése nagy nehézségekbe ütközik, mivel a "kiscsoportos" oktatáshoz szükséges gyakorlóhelyiségekkel és megfelelő számú korszerű laboratóriummal még nem rendelke zünk. Az oktatás mellett nagy és felelősségteljes feladat hárul ránk, a gondjainkra bizott ifjúság nevelésében is. Bár egyetemünknek a nevelés területén szép hagyományai és jó eredményei vannak, különösen ami a társadalmi munkára, a hivatástudatra, a szakma szeretetére történő nevelést illeti. Mégis az elkövetkezendő időben feladatként jelölhetjük meg az egyetemünkön folyó eszmei, politikai, ideológiai és^világnézeti nevelés hatékonyságának fokozását. Emellett nevelő tevékenységünknek arra kell irányulnia, hogy hallgatóink szakmai műveltsége felölelje a kultúra csaknem minden területét, az életmódtól, a magatartástól, az erkölcsi tudattól kezdve, a művészeteken, a tudományokon át, a technikáig és a kultúra sokféle jelenségéig. El kell fogadnunk azt a tételt, hogy az általános műveltség megszerzése felsőoktatási intézményekben sem maradhat véletlenszerű. A szakmai jellegű tevékenységet, a társadalmi tevékenység egészének megértése fe^é kell szélesítenünk. Az általános műveltség birtokában válik lehetővé, hogy hallgatóságinak a társadalmi fejlődés konkrét szükségleteinek és megoldásra váró problémáinak ismeretében a kezdeményezéstől, de a fele
