Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. március 7. egyetemi tanácsülés - 1. A szervezeti felépítés reformjának megvitatása. Intézetesítés

bizonyos kutatási témák megoldására, vagy oktatási feladatok el­végzésére megfelelően ennek a célkitűzésnek, csoportosulnánk, ez egy más kérdés, nagy kutató intézetekben ez most mindig egy kuta­tási feladattól függően, tehát nem az a szigorú osztályrendszer, mint ami eddig volt, hanem egy kutatási feladat elvégzése célhából, ugye vonják össze az erőket, központosítják. Hát ez első lépésként majd megfelel. Végül szeretném megjegyezni, hogy itt első Ízben lá­tott kifejezést az, hogy mi is az az intézet. Ennek nagyon örülnénk és úgy van megfogalmazva, hogy az oktatás, nevelés és kutatómunka meghatározott feladatain belül egyéb speciális feladatokat is meg­valósító szervezeti egység, /kutatás, tervezés, továbbképzés, bota­nikus kert, laboratórium stb./ No most itt a Szappanos elvtárs mond-r ta, hogy a csácsvezetőségnek mi volt az intézetesitéssel kapcsolat­ban az elhatározása. Engem roppant érdekelne és a Szabó elvtárs félre ne értse, mert én egyetértek vele, mik azok a kritériumok, ami alap­ján a csúcs vezetőség igy határozott. Ezt azért merem mondani, mert magam javasoltam a Magyar elvtársnak a tanszékét, hogy intézetesitve legyen, itt a botanikus kert is szerepelt a Nemky elvtárs tanszékénél. Kérem itt személyeket véletlenül figyelembe ne vegyünk, ezt vegyék úgy mintha én holnap nem kerülnék ide. Jelenleg nálam egy akadémiai tanszéki kutató csoport dolgozik négy kutatóval. Ez év végére 5 ku­tató lesz és hozzátartozó 12 kisegítő személyzettel. Hát akkor mi az intézet a csúcsvezetőség véleménye szerint. Ez nagyon érdekelne és nagyon érdemes volna elgondolkodni. Köszönöm szépen. Benedek Attila: Tisztelt Egyetemi Tanács! Csatlakozva Pintér elvtárs által elmondottakhoz én azt szeretném elmondani, hogy mindaddig az időpontig, amig az úgynevezett reform­bizottsági javaslat a dékánok útján kikerült a tanszékre, hogy vala­mennyi oktató foglaljon benne a saját aláírásával állást, meglehetőser vegyes volt a vélemény, és meglehetősen sok időt kötött le az okta­tóktól, és meglehetősen sokfajta érzelem viharzott. Én egyet tudtam lemérni általában, nem tételesen, hogy az Erdőmérnöki Kar tanácsának a határozata után általános megnyugvás lett úrrá. A Faipari Karon ezt a kérdést nem vizsgáltam, nem tudom megmondani, de a nagykőn szűk kör­ből kevés személytől érkezett információk szerint hasonló helyzet állt elő. Hangsúlyozom, hogy az előlépésnek egyik alapvető momentuma, hogy magabiztosan és bizakodóan lépjünk előre egységesen és induljunk el a tartalmi fejlesztés utján. Egyébként a kari javaslatot nem csupár csak igy a tömeg véleménye alapján, hanem egyébként is a kari tanács szavazati arányszáma alapján olyannak tartom amelyik magában hordozza a várható sikereket, eredményt, és tényleg nem fog tenni káros vissza­vonási dolgokat, mert ebből bárhogyan lépünk, az továbblépés, előre­lépés lesz, továbbfejlesztés lesz. És ez semmiféle legfejlettebb szer­vezési megoldást sem zár ki. Ebből minden további előrelépési tenden­cia, amit majd kialakit a minisztérium, illetve majd a minisztertanács határozata, ezen az alapon lehet tovább menni, de addig amig az a ha­tározat megszületik, addig is nekünk sürgős továbblépési feladataink, tartalmi feladataink vannak. És ebben a tekintetben talán egy kérdés amire Pintér elvtárs rávilágított, nagyon raális és tiszta dolog lenne, ha itt minden tanszék, amelyik csoportba tartozik, vagy amelyil tanszék átoktat abba a csoportba az a jelenlegi elnevezésekkel kerül be, hiszen az Erdőmérnöki Kar tanácsának a határozata utolsó pontja, éppen e tekintetben bizonyos változtatási lehetősgeket nem zár ki, nem is lehet kizárni. Én azt javasolnám, hogy az Erdőmérnöki Kar taná­csának a határozatát, mint egyetemi tanácsi előterjesztést pedig az elhangzottak alapján a Mechanika-Fizika-Épitéstan, Ábrázoló tanszék­­csoportok összevonásával ami semmiféle visszavonhatatlan káros lépést nem jelent. Lépjünk előre az intézet dolgot én azért nem tartom káros-, nak, mert itt végeredményben a földrajzi, a személyi feltételek és az oktatott nagy mennyiségű ismeretanyag és tantárgymennyiség, mint köve­telmény fenn áll. Am lássuk meg, én ezt mondanám Pintér elvtársnak,- 36 -

Next

/
Thumbnails
Contents