Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. március 7. egyetemi tanácsülés - 1. A szervezeti felépítés reformjának megvitatása. Intézetesítés

- 18 -szór úr fölszólalása váltotta ki belőlem, mert meggyőződéssel, becsülettel úgy éreztem, a fölszólalás előtt még, hogy az a'rdőmér­­nöki Kar oktatásában, - annak ellenére, hogy bizonyos mértékig azért tájékozott vagyok. - A kémia oktatás szerepe hát legalább is kisebb, mint ahogy hallottuk. Egyedül a "kemizálás az erdővédelem tekintetében" voltam informálódva, ügy érzem? hogy nemcsak a fiatal oktatók tekintetében van meg ez a bizonyos mértékig gyengébb, vagy rosszabb informáltság. A kémia oktatás a Faiparon minden technoló­giai tárgynak a szerves része és szükséges. Mi azon vitatkoztunk egymás között, azon gondolkozunk, ho^y hogyan lehetne a technoló­giai rendszerek oktatásához nagyobb és jobb segitséget kapni a ké­miától. Tehát a technológia elemeit a ragasztás, felületkezlés résztechnológiáját már a kémia oktatással kapcsolatban, vagy pedig a kémia tanszéknek mondjuk technolügiához történő átoktatása ré­vén kellene megteremteni. Mi általában mindig, - ezt elmondhatom, - tartalmi kérdésekre és nem a szervezeti kérdésekre helyeztük a hang­súlyt, hogy most melyik Karhoz tartozik. Köszönöm szépen. Dr.Herpay Imre: Az elhangzott felszólalásokat végig gon­dolva az a benyomásom, hogy a két kar oktatói nem fogják máma meg­győzni egymást, mert mind a ketten bizonyítják, hogy a Kar oktatá­sában milyen fontos szerepe van a kémia tanszéknek. Úgy tűnik, hogy egy olyan megoldás ad abszurdum elégitené ki a tanács i^en tisztelt tagjait, amikor lenne egy kémia tanszék, amely az alapkezést nyújt­ja és lenne az Erdőmérnöki Karon egy erdészeti kémia és a Faipari Karon egy faipari kémia tanszék, mert ebben bizonyára azonnal meg­egyeznének. No dehát ez ahogy mondtam abszurd dolog, az integráció korában, és gazdaságilag is, oktatás szervezése, laboratóriumi mun­ka stb, ez nyilvánvalóan kivitelezhetetlen, ennek együtt kell maradni De ha együtt kell maradni, akkor nem tudjuk eldönteni, hogy ez a Kar, vagy az a Kar. No most nézzük meg a kérdés másik oldalát. Van nekem egy olyan érzésem, nem akarom megbántani a Faipari Kart vele, de ez különben teljesen normális és indokolt törekvés, hogy érezvén az oktatásuknak a növekedését, súlyúknak a növekedését, ezt reprezen­tálni akarják azzal, hogy több egység tartozik a Faipari Karhoz. Lehet, hogy tévedek, akkor viszont nem tudom, hogy nem lehetne-e ezt a kérdést másképp megoldani, nem a kémián keresztül és akkor az lenne egy kompromisszumos megoldás, mert ebbe a kérdésbe, ahogy a felszólalásokat hallom, nem hiszem, hogy egyezség fog születni és a szavazást az fogja eldönteni, hogy az egyetemi tanácsban milyen arányban vannak helen a két Karhoz tartozó oktatók. Tehát nem egy megnyugtató döntés fog születni. Köszönöm a figyelmüket. Dr.Mollay János: Igen Tisztelt Egyetemi Tanács. A kémiához ugyan nem értek, de úgy érzem, hogy ezen a tanácsülésen a kémiai tanszék vezetőjének is volna mondanivalója és szaVa. Nem tudom, hogy miért nem kapott a Kémiai Tanszék vezetője szót. Dr.Béldi Ferenc: Igen Tisztelt Egyetemi Tanács! Engedtessék meg nekem, hogy az advokátusz diaboli hálátlan szerepé­re vállalkozzak, de mégegyszer hangsúlyozom, hogy igyékszem telje­sen objektiv lenni. Az eddigi felszólalókkal tökéletesen egyetértek amikor azt igazolják be, hogy az Erdőmérnöki Karon azért nagyobb a szerepe - az okokkal, az indokokkal bizonyitékokkal - a kémia okta­tásának. A tények, kérem a tények, azok tények, és ezek nem ezt mu­tatják. Akármennyire is mondjuk azt, hogy ezek fals számok, vagy nem fals számok én nekem nincs jogom, nem elfogadni a kémia tanszék kinevezett állami vezetőjének általa aláirt kimutatását, és ha levo­nom ezt a 12 órát, akkor is 36 áll az 51-el szemben. De ez ne legyen indok. Itt elhangzott az, hogy az erdészetben 1,5 millió hektáros erdősités stb. ezen keresztül állománynevelés stb-n keresztül igen nagy a szerepe a jövőben a kémiának. Igaz én nagyon sajnálom, nekem ro

Next

/
Thumbnails
Contents