Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. március 7. egyetemi tanácsülés - 1. A szervezeti felépítés reformjának megvitatása. Intézetesítés

- 17 -zálódjanak, valamelyik szak felé. Ilyen vonalon ahogy elhangzott nagyon egyetértek a Dékánunk felszólalásával erdőtelepítés vonalán, erdőművelés vonalán, tisztítások vonalán és igy tovább, hihetetlen jelentősége van a kémiai technológia fejlesztésének. Éppen ma két órával ezelőtt fejeződött be nálunk erdészetvezetői továbbképző tanfolyamnak a mai oktatása. A mai foglalkozása, és ott kérdeztem az erdészetvezetőktől, hogy van-e valami kívánság az Egyetem felé, oktatói felé amit szeretnének külön hallani, olyan tárgyként, vagy témaként, ami nincs benn a rendünkben. Nagyon meglepett, hogy elsőként a kemizálást említették másodikként pedig a fagyártméttiytermelést. Tehát olyan nagy szüksége van igenis az erdészetvezetőnek kint a gyakorlatban üzemvezetői illetve, erdészeti szakon is a kémiai technológia oktatásának, hogy szerintem azon spekulálhatunk, valóban, hogy azt a vonalat kellene nagyon erősen fejleszteni, de semmiképpen sem háttérbe szorítani a faipari kémiával szemben. Ismétlem maradjon a kémiai tanszék igy ahogy van. Egyenlőre nem értek meg a feltételek szerintem, hogy önálló intézet és ilyesmi se legyen. Lehet arra törekedni, az azonban egy távlati terv lehet. Másrészt a nevében ne spekuláljunk, maradjon, mint alapozó tárgy, nagy átfogóként a kémiai tanszék elnevezés.

Dr.Magyar János: Tisztelt Egyetemi Tanácsülés!

Engedőimet kéretiarra, hogy nfeodszor is szólhassak, mindenek előtt azt mondhassam, hogy senkit sem nevén nevezve, sem nem nevén nevezve, de gondolva nem szeretnék megsérteni. Kénytelen vagyok azonban mégis azt mondani, hogy túlságosan rövidlátóknak bizonyulnánk, már néhány év múlva is, ha mi a Faipar vonatkozásában a kémiai oktatást kizárólag a fának, mint ipari nyersanyagnak mechanikus feldolgozásával, michanikai feldolgozásával kapcsolatban szükséges kémiai ismereteknek a horizontjáig értelmeznénk. Itt arról van szó, hogy van már most is az országunkban, egy nyersanyagban általában szegény országban egy viszonylag tekintélyes mennyiségű ipari nyersanyag, fa formájában, ennek legmagasabb rendű feldolgozásához a fa kémiai technológiájára van szükség. Erre a fekémiai technológiára nem tud vállalkozni, engedjék meg, hogy mondjam, nem tud vállakozni egy egyetemen belül egyetlenegy tanszék, ha akármit csinál akkor sem. Kérem szépen tehát nagyon komolyra vegyük, - természetesen, hogyha az anyagi föltételei megvannak, de ez ránk égett, a körmünkre égett ez a lecke, - ha megvannak az anyagi föltételei annak, hogy teremtsünk, de gyorsan, a mi egyetemünk keretében egy olyan tanszéket, vagy intézetet, amely a kémiai technológiák tekintetében valóban tud segíteni, nem önnmagán a faiparon, elsősorban az Erdőgazdaságnál fölhalmozódott nyersanyagnak az értékesítésében, és nem az egyetem javára, hanem az egész népgazdaság javára, akkor nagyon nyilvánvaló, hogy én is azt mondom, ho^y a mi egyetemünkön belül csináljuk ezt, de ha nem akkor kérem szépén tessek ezen gondolkozni. Es én ezt azért mondom, mert életemben már nem egyszer voltam abban a helyzetben, hogy bizonyos fölszólalásommal ellenszenvet váltottam ki magam iránt. Nos én alávetettem magam mindig a közösség érdekének, most is alávetem, de azért mondom azt amit előre látok 10-15 és 20 évre vonatkozólag.

Szabadhegyi Viktort Tisztelt Egyetemi Tanács! Kedves

Elvtársak!

Egy korábbi kezdeményezés helyességét bizonyítja úgy érzem a jelenlegi vita is. Fiatal oktatók, relativ, egymás között egy kezdeményezést hívtunk létre múlt évben, hogy egymás tanszéki munkáját, kutatását, és egyéb tevékenységét megismerjük. Az első az Erdészeti géptani tanszék tanműhelyében volt és nagyon hasznos volt. Sok olyan kérdést ismertünk meg, amit annak ellenére, hogy egy intézményen belül együtt élünk, együtt dolgozunk nem tudtunk. Ezt Majer profesz-