Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1968-1971
1968. november 4. egyetemi tanácsülés - 1. Az Egyetem tudományos kutatómunkájának megvitatása
2 hogy est alkalmazásba vették. Ő helyesnek vélte, ha arra vonatkozólag az összefoglaló megjelenne. így a magam részéről igyekezni fogok ennek a kötelezettségnek eleget tenni. Örömmel üdvözlöm, hogy néhány B. téma is bevezetésre kerül. A második részből, ami a' technikai folyamatok korszerüsitésére és automatizálására vonatkozik, szeretném, ha a "korszerüsités" helyet a "gépesítés"- kifejezést használnák. Ami nem szerepel a FAKI kutatási között, ezen a téren Egyetemünk végzi az úttörő munkát, ez a faipari légtechnika területe. Jó lenne, ha a kutatási célkitűzésekbe valamilyen módon a légtechnika is belekerülne. Már a múltban kértünk egy berendezést, anelylyel a különböző műgyanta-alapanyagú felületek párolgását és légtechnika-kutatását megkezdhettük volna. Kérem, hogy a költségvetési hitelből fedezzék ennek költségét. A jelentést elfogadom. Tóth M.; köszönetét mondok azért, hogy meghívást kaptam a tanácsülésre ,'különösen azért, mivel olyan tárgysorozatról van szó, amely engem is, mint más egyetemen működött kollégát is nagyon közelről érdekel. 1./ A, mai időben és a jövőben még inkább, amikor mind a termelés műszaki fejlődése, mind a tudományos ismeretek fejlődése nagy mértékben meggyorsult és meggyorsul, az új ismeretei: , eljárások és módszerek produkálása sokkal inkább parancsoló szükség, mint a múlban volt és ugyanakkor nehéz feladat-komplexumot jelent. Az ismeretek gyors cserélődése és az új ismeretek megszerzése mind költségesebb szellemi Ő3 anyagi befektetést kivan és igyekeznünk kell minél racionálisabb feladat kitűzésére, az erők célszerű koncentrálására és az anyagi eszközök célszerű megválasztása révén hozzájárulni ezekhez az ismeretekhez. Ez azt a meggondolást v,eti fel, hogy a tudomány, az új ismeretek terén sem tudjuk a feladatokat autarchiásan megoldani, különösen ilyen kis országban, mint a mién! Ha hozzá vesszük, hogy Magyarország mind az erdészet és faipar, mind a mezőgazdaság és élelmiszeripar más területein is rendkívül sokirányú termelést folytat, ez kizárja azt, hogy az új ismeretek tekintetében autarchiás szemléletünk legyen. Másik probléma, hogy a hazai szakember-szükségletünket a legmagasabb szintig -önmagunknak kell biztositanunk. Az alap-képzést külföldi ■ segítséggel csak igen kis területen tudjuk aLlátni. A leg magasabbszintű szakemberek kiképzése nagy gondot vet fel. Ha ilyen szakembereket kívánunk képezni és nem akarunk autarchiás ismeretekét számukra nyújtani, akkor legalább át kell íennünk ka külföldről A 2
