Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962
1962.01.26. tanácsülés
- 6 hiányzásokról. A magam részéről egyetértek azzal, hogy a tanszék kezeben legyen a számonkérésnek ez a módja. Ez az egyetlen hely, ahol azt is ellen tudjak őrizni, hogy mi van a papir mögött, mert papírt lehet sokat gyártani, csinálják is a fiuk! A másik, hogy ne a csoportvezetőkre bizzuk, hanem a tanszékvezető csináljon szúrópróbaszerű ellenőrzést* A magam részéről katalógust egyetlen egyetlen esetben tartottam ebben a félévben és nem volt hiányzás, ellenben eloadas ^közben megszámolom a hallgatókat, ez nagyon egyszerű dolog es mindég be tudtam nekik jelenteni, hogy most kettő hiányzik és akkor ^megmondj ák, hogy ki az. Én sokkal fontosabbnak tartom a tanszékvezető es a hallgatok közötti bizalom fejlesztését. Tehát én nem fogadok el utólagos katalógus igazolást semmilyen cimen. Ellenben, megkívánom azt, hogy jelentse be előre, hogy miért nem tud megjelenni. Itt van például az édesanyja, még azt is el tudom fogadni, nem sokszor nagy ritkán,egyszer egy evben, de el tudom fogadni. De vagy a kole- gaja, vagy a csoportvezetője jelentse be! Hogy beteg azt is elfogadom. De az utólagos igazolást nem tartom helyesnek. Bolemann profesz- szor úrtól tanultuk ezt; 0 nem tartott katalógust, legfeljebb nagyritkán, ellenben az asztalán volt egy papir és arra fel kellett jegyeznünk, hogy ki nincs ott az előadáson, a hiányzónak a kollegába jegyezte fel, Még azt is elfogadta igazolásul, hogy előző este szakestély volt, és azért nincs ott a hallgató az órán. De előre kellett felirni, az óra elején. De aki aztán nála katalógust fogott, azt nem igen tudta senki sem igazolni. Én ezt a módszert tartom a legjobbnak, tehát az előzetes bejelentés módszerét. Úgy, hogy betegség esetére is ezt szeretném javasolni. Nekem az a tapasztalatom, hogy a jelenlét a vizsga, a vizsgarendszerrel szoros kapcsolatban van. Mikor fordulnak elő nagyobb arányú hiányzások? Az utóvizsga időszakban, és az elővizsga terminusok idején, ügy,hogyha mi itt rendet teremtünk,hogy utóvizsga csak olyan délutánokon lehetséges, amikor nincs előadás és elŐterminus nem lehetséges szorgalmi időszakban, csak az állami vezetés által szabályozott időszakban, akkor ón azt hiszem ezek a problémák lényegesen le fognak csökkeni. Még azt szeretném kérni, hogy az utóvizsga időszakot is úgy szabályozza az igazgató elvtárs, hogy csak azokon a bizonyos szabad délutánokon lehetséges vizsgázni, máskor semmi körülmények között. Az elővizsga terminus pedig ne lehessen szorgalmi időszak^ alatt. December 20-án fejezzük be az előadásokat és december 21-tol lehessen elővizsgázni. De ha december 1-én, 14-én is fordulnak elő vizsgák, ez rontja a tanulmányi fegyelmet. Még egyet akarok kihangsúlyozni. Én a katalógus tartásnál jobb fegyelmező eszköznek tartom a pontos jegyzetelés megkövetelését, és én a vizsga alkalmával fontosnak tartom ennek a bemutatását, Ebből vonok le a hallgatókról következtetéseket. Az lehet, hogy egyszer-kétszer hiányzott ez a jegyzetből nagyszerűen kiugrik. Mert vagy nem tudta elhelyezni, kevés helyet hagyott ki, tehat pontosan ellenőrizhető és jobb neveő eszköznek tartom a jegyzetelés útján való ellenőrzést, mint a 10 perces katalógust, ami sok időt von el és szerintem nem módszer. dr.Szendrey István; Én a magam részéről nem tudok egyetérteni Káldy elvtárssai abban a tekintetben, hogy a katalógusos a •jelenléti lap alárendelt szerepet tölt be, Különösen az első even. Első éven ugyanis 100 ember közül mindife akad 10-15 ak±t meg kell még arra tanítani, hogy előadásra rendesen el kell jönni. Erre pedig nem látok első éven radikálisabb es jobb eszközt, mint a rend- szfres katalógus olvasást. Ilyen nagylétszámu evfo^a2°í™d§??nS??aló. óriási időveszteséget jelentene az előadónak, hogyha állandóan ka 1 gust olvasna^ ezért én a következőképpen oldottam meg est a problémát. A tanulócsoport felelősök rendszeresen vezettek a feianyzaai
