Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962

1962.01.26. tanácsülés

- 5 ,. . Fankotai Gábor; Végső fokon az az álláspont alakult ki, amelv mondjuk 8nn©k a javaslatnak a betűi mögött van* bogy a tanszék az egyes embereket teljes, gyakorlati, előadási, vizsga megjelenési alapon, tehat az összkép alapjan birálják el. Tehát bizonyos esetekben eleg nagy eredmények szerepelnek a tervezetben.

Koch Gyula; Tisztelt Főiskolai Tanács! Az orvosi bizonyítványokkal Kapcsolatban szeretnék valamire hivatkozni. Én azt hiszem helyes volna, ha körzeti orvosi bizonyitványt kérnénk be a hallgatóktól. Adott esetből kifolyólag említem csak meg, hogy a körzeti orvosunk, akihez a hallgatók is tartoznak azt mondta, hogy észre vette, hogy az egyik hallgató valamilyen más célból szeretett volna ilyen orvosi bizonyitványra szert^tenni és ő figyelmeztette, hogy ő ilyet nem allit ki. A jelenlegi körzeti orvosunk úgyis olyan, hogy az ilyen logast nem támogatja, tehát nekünk csak vele kellene érintkezésbe lepnünk, hogy a hol nem lát komoly esetet fennforogni, ott ne állítson ki orvosi bizonyitványt.

, , Dr. Gál János: Tekintettel arra, hogy a hallgatóság nagy

százaléka kollégiumban lakik ez az út szintén járható.

Pintér Ferenc: Tisztelt Főiskolai Tanács! A kért jelentést én^azért nem küldtem el, mert ennek a bizottságnak a munkájával egy- időben folyt az agrárfelsőoktatási intézmények marxizmus tanszékeinek értekezlete, több alkalommal is a számonkéréssel kapcsolatban. , Ezek a problémák amelyei itt szerepelnek, ott is jelentkeztek. Az alapgondolatai ott is az volt, mint ami itt Pankotai elvtárs előterjesztésében is szerepel, hogy a számonkérési és ellenőrzési'rend- szer valamennyi formáját a tanszéknek kell kialakítani hiszen alkalmas eszközei annak, hogy a tanszékek és hallgatók közötti kapcsolatot elmélyítsék.

Az értekezleten a másik nagy alapgondolat volt, hogy minden ellenőrzési és számonkérési forma a tanulmányi fegyelem problémája.

De a tanulmányi fegyelem épp úgy, mint minden más irányú fegyelem nem a nevelés eszköze, hanem a nevelés eredménye. Ezért minden eszközt a nevelés fejlesztésének szolgálatába kell állitani, igy a katalógust is. A katalógus olvasása a tanszékek részéről, vagy a katalógus vezetése a csoportvezetők részéről, úgy érzem becsületesség, őszinteség,^ bizalom dolga. De, hogy ez a bizalom ne legyen abszolút jellegű, ezért én nagyon helyesnek tartom, hogy a hallgatok, csoportvezetőik által vezetett jelenléti lapokat szúrópróbaszerűen esetenként, mégcsaknem is kikötötten, hogy pl. félévenként 3 alkalommal, hanem a tanszék teljes szuverén joga, hogy hány alkalommal, de szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Szeretném azonban felhivni a figyelmet arra, hogy az oktatási folyamatban a számonkérés és ellenőrzés tekinteteben a katalógus a legprimitivebb forma, mert ez csak azt követeli meg, hogy a hallgató személyesen, fizikailag jelen legyen. Ez még semmiféle garanciát nem jelent arra, hogy a hallgató gondolataiban is vegyen reszt az órákon. Bgy, hogy a legprimitivebb számonkérési formának kell ezt tartanunk és teljes mértékben egyetértek azzal a gondolattal, hogy ennek a szervezését és módszereit egy ilyen általános alapelv alapján a tanszékek önállóan végezzék,

Káldv József: Nem tudom milyen mértékű a hiányzás a többi tanszéken, hogy ilyen központi és nagyjelentőségű kérdésnek tartják az elvtársak a számonkérésnek ezt a módszerét, a katalógust, A magam részéről nem tartom ilyen nagyjelentőségűnek a katalógus olvasást és magam is a kezdetleges nevelesi eszközök közé sorolom. Nem tartom helyesnek a csoportvezetők által vezetett katalógust és nem tudom, hogy elég megbízható alap-e ez arra, hogy megfelelő képét kapjunk a