Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962
1962.01.26. tanácsülés
- 14 mert akkor már a hallgató felkészült a tárgyból, ha már vizsgára jelentkezett. Különben könnyen lehetséges, hogy olykor jó vagy jeles képességű fiatalok Írnak egy kettes vagy akár egyes Írásbelit. Ez nagyon könnyen megtörténhetik. Tehát: nem értek egyet a szemeszter végén tartott zárthelyivel, különösen ha ez több tárgynál válnék gyakorlattá, hanem akkor sokkal inkább: a vizsga álljon Írásbeli és szóbeli vizsgából is, amire különben itt lehetőséget nyújt a számonkérési rendszerűn!:. Pánkotai Gábor: Engedjék meg, hogy felolvassam a teljes szöveget. HÁ hallgatók időszaki túlterhelésének elkerülése végett a tanszékek a cékáni hivatal által egyeztetett Írásbeli dolgozatok számát és időpontját a félév elején közük a hallgatókkal.” - Tehát ez mindenféle túlterhelést kizár, legalábbis ami ä halmozódásból adódnék. A zárthelyi Írásbeli dolgozatokat a tanszékek elbírálják, az^eredményt a hallgatókkal közük. A zárthelyi dolgozatok eredményét az egész félév megítélése során figyelembe kell venni. Gál János: Ez pontosan azt a problémát jelenti, amit én felvetek. Ha^Iore-iíe ^mondjuk, hogy pl. három tárgyból zárthelyi lesz, a többi tárgyból meg annyit sem fognak tanulni, amennyi a gyakorlatok előkészítéséhez szükséges. Azért vetettem fel én mindjárt az elején, hogy ilyen szempontból kell ezt nézni. Tehát azt vitatjuk éppen, hogy legyenek olyan tárgyak, amelyekből engedélyezünk zárthelyit, vagy a tanszékvezető hatáskörébe utaljuk, de akkor nem adunk ki írást, hogy ekkor és elekor less ilyen és ilyen tárgyaiéból, mert elkerülhetetlen, különösen ha még. közöljük is, hogy ez beszámít a félév végén a vizsgajegybe. Sébor János: Teljesen megegyezik a véleményem az igazgató elvtárs" által '-elmondottakkal. Egyebekben legyen joga minden tanszéknek zárthelyit adni. Az természetes, hogy a tanulmányi osztálynál: vagy az igazgatóságnak beleszólása van, nehogy torlódjanak a zárthelyik, de felhívom a figyelmét a tanácsnak arra, hogy az ilyen módon adott zárthelyi, amikor megmondom, hogy annak mi lesz az anyaga, ez nem egyéb, mint az előző pontban már tárgyalt házi feladat. Ha én megmondom, hogy pl. a sokszögelésből lesz a zárthelyi, vagy matematikából az' integrálás melyik csoportjából kell neki majd zárthelyit írni, ez annyit jelent, hogy otthon neki kell ülnie, egy csomó példát elkészítenie, kidolgozni és igy készülni a dolgozatra.^z tulajdonképen egy burkolt házifeladat, semmi egyéb. Megint csak ott vagyunk, ahol eddig voltunk, hogy ez mind a tanszéktől, a tárgytól függ, és attól, hogy az oktató hogyan tudja legjobban átvinni a hallgatóságba a tudását, illetve azt, hogy az a hallgató megértse, hogy őneki magának kell tanulnia, őneki magának érdeke, hogy elsajátítsa a dolgot. Most már zárthelyivel, vagy otthoni tanulással, az mindegy. Aki komolyan tanul, az otthon is készül. Magunkról tudjuk, amikor hallgatók voltunk, tanulnunk kellett otthon is és készülnünk kellett akkor is, ha erre nem voltunk rákényszerítve házi feladattal, vagy nem kellett zárthelyire készülnünk. Tehát nevelni kell az ifjúságot! Végeredményben az a cél, hogy a hallgatóságot úgy neveljük, hogy a hallgatók abban a tudatban éljenek, hogy az előadás és a gyakorlat az érdekükben történik, hogy katalógus nélkül is eljárjanak az órákra. Amig ezt elérjük, addig a gyakorlatokon és az előadásokon szúrópróbaszerűen alkalmaznunk kell a katalógust. Pintér .Ferenc: A marxista tanszékvezetői értekzeleten nagy meglepetéssel 'tapasztaltam, hogy minden agrárintézmény marxista tanszéke, kivéve az Erdőmérnöki főiskolát, évenként rendszeresen zárthelyi dolgozatot irat marxizmusból.Megkérdeztem, hogy miért van erre szükség, es a következő volt a válasz. Ugyanaz a probléma, amit Gál
