Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962

1962.01.26. tanácsülés

- 13 püleg úgy tanulni, hogy jó Írásbelit készítsen, tehát a jegy ebben az esetben nem számítható be a vizsgajegybe. És van egy harmadik, semleges álláspont, amelyet az Ábrázoló geometria és a“ Patechnológia foglal el, eszerint több okból megfontolandó.

Gál János: A zárthelyi dolgozatok kérdése úgy merült fel, hogy csináljunk-e kiemelt tárgyakat, amelyeknél előírunk zárthelyit. Segítenénk^ a folyamatos^tanulást, de szétbontanának a tárgyak fontos és kevésbé fontos tárgyakra. A hallgatók joggal gondolják, hogy- a, zárthelyire nem kötelezett tárgyakra elég a vizsga előtt 2-5 napot szánni. Tehát ilyen szempontból is fontos megtárgyalni a kérdést.“

Egy vezetői értekezleten elhangzott hozzászólások" szerint hasznos • lenne a súlyponti tárgyakból Íratott zárthelyi,mert ezzel is a folyamatos tanulást szorgalmaznánk.

Káldy József; A Mechanika és Gépeiéinek kapcsán javasolom a félév végi zárthelyik "o evez été sét. Egész évben végzünk számításokat, de annak, hogy valóban elsajátitották-e a számítási módszereket a bemérésére a legmegfelelőbb a zárthelyi, mert a vizsgát nagyon elházná egy- egy példa kidolgozása.

Winkler Oszkár: A magam részéről fontos eszköznek tartom zárthelyik tartásai;' es' Vizonyos tárgyakból szinte nélkülözhetetlennek. Például Matematikából, Mechanikából és ha volna több gyakorlati idő akkor nyilván kívánatos volna több zárthelyinek a tartása, egy - egy összefüggő témacsoportból. Nem szabnám meg a tanszékeknek, hogy menynyit és mikor, azt a tanszékeknek kellene meghatározniok. Elvileg tehát helyes a zárthelyik tartása, de azt, hogy mintegy rajtaütésszerűen tartsunk zárthelyit - nem helyeslem.

Nem az a cél, hogy a hallgatót rajtacsipjül-c, hanem az, hogy tudjon.Ha a hallgató tudja, hogy ebből a témakörből zárthelyi lesz, akkor fel fog rá készülni és jobb lesz az eredmény, a tudásai is fejlődik. - Tehát azt, hogy kontrollszerüen tartsunk zárthelyit, nem helyeslem.

Römer Egon: Csatlakozom Winkler professzor elvtárs hozzászólásához és csak annyival kívánom kiegészíteni, hogy mi úgy szoktuk csinálni, hogy előre megmondjuk a hallgatóknak, hogy ezután az anyagrész után zárthelyit fogunk Írni. Egy félév folyamán általában 5-4- zárthelyire van szükség. Helyes is, hogy tanszékenként változik a zárthelyik száma, vagy annak szükségesege, mert nálunk például nagy szükség van rá, nemcsak ellenőrzés szempontjából, hanem gyakorlatszerzés céljából és azért is, hogy a hallgató lássa, hógy mit nem tud.

Magyar János: A hallgatóknak a gyakorlatokon való foglalkozása sokfé1ekepen' lehetséges. Én két végletes esetet említek most meg.

Az egyik az, hogy pl. matematikából a gyakorlatvezető oktató egy-egy hallgatót kihív a táblához, az dolgozik, a többi másol,- vagy azt sem. Ha módjában van a tanszéki oktatóknak úgynevezett zárthelyi feladatot kiadni, akkor egy-és ugyanazon 2-5 óra alatt az évfolyam^ vagy tanulócsoport minden tagja kénytelen foglalkozni az anyaggal és és önállóan töri a fejét a feladat megoldásán. Ez esetenként a rendelkezésre álló idő hasznosításának jobb hatásfokát eredményezi. Természetes azonban, hogy ilyenkor a gyakorlatvezető oktatónak a feladatok átnézése és a hibáknak a hallgatókkal való megbeszélése végett több a dolga. Ez azonban nevelési szempontból jó megoldás. Ami olyan zárthelyit illeti, amit csak a félév végén irat az ember, az olyan dolog, amivel megvághatja magát nagyon az ember. Ha a tárgyak többségéből csak a félév végére torlódik össze a zárthelyi és'ebben az e- setben semmi garancia sincs arra, hogy a hallgató minden tárggyal egyformán gondosan foglalkozik. Az ilyen zárthelyi szerint nezetem szerint célszerűbb a vizsgát kettébontani és egyrészt Írásbeli vizsgát tartani és ha szükséges, az ilyen feladatra rákérdezni utána,