Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1963.06.12. tanácsülés
- 13 \ % tem és a dékán elvtárs meg is Ígérte. Az általános tantervvel kapcsolatban^megjegysem, hogy a biológiai tárgyak véleményem szerint még mindig ki seb-, óraszámmal vannak dotálva, mint a műszaki tárgyak. Ugyanis az általános cs/pontosításban a biológiai tárgyak 33, a műszaki tárgyak pedig dl %-kal szerereinek. A biológiai tárgyak közül véleményem szerint magasabb óraszámban kellene oktatni az Éghajlattant /most heti 2 óra/, a Növény- rendszertant /most heti 1, illetve heti 2 óra előadás/ mert ezek a tárgyak adják meg az Erdőmérnöki Kar biológiai oktatásának alapját. Össze asonlitásképen megemlítem, hogy amíg a termőhely egyik tényezőjével, azaz a talajtannal három félévben /erdészeti talajtan 2 félév, mikrobiológia 1 félév/ több óraszámban foglalkoznak, addig az éghajlattan csak 1 félében, összesen heti 2 órában kerül oktatásra, pedig véleményem szer nt az éghajlatnak legalább_olyan befolyása van a nővén tenyészetre, azaz az erdőre, mint a talajnak. / Javasolom ezenkívül a mikrobiológia cirnü tantárgynak - amely- nek az okt .tását magam is szükségesnek tartom - a nevét Talajmikró- biológiára változtatni, mert hiszen régen is ez volt a neve. Javasolom továbbá a Faipari Mérnöki Kar tantervébe az erdészeti enciklopédia cirnü tantárgyat ismét felverni, mert ebtől' a tárgyból kapnak a faipari mérnökhallgatók tájékozódást hazánk erdőgazdasá- ' gi és fatermelési viszonyairól és igy tisztában lehetnének azzal, hogy milyen igényeket támaszthatna!: az erdőgazdasággal szemben. Javasolom fakultativ tárgyként beiktatni a Természetvédelem és erdő esztétika cirnü tárgyat, mert a természetvédelem országunkban egyedül az erdészek feladata. Az oktatási módszerekkel kapcsolatban, amelyről Majer Antal rektorhelyettes elvtárs röviden szólt és azt fontosnak minősítette, szüksége^nektártom, hogy egy külön tanácsülés foglalkozzék és erre nézve az Egyetem vezetőségének javaslattervezetet kellene készítenie. Ugyanis véleményem szerint a reformnak legfontosabb belső tartalma az, hogy az egyes tantárgyakat és a gyakorlatokat milyen módszerekkel adják elő, illetve vezetik a tanszékek, ezért szükséges ennek,a kérdésnek a beható megtárgyalása. Dajpcsa Gábor: Eddig kevés szó esett a Faipévi Mérnöki IC r tantervé rőTTTéEenEerdés kívülállónak a tantervhez hozzászólni, mert csal: formailag tudok a kérdéssel foglalkozni, az egész belső tartalmat nem ismerem, pedig ez a tartalom a fontos. A tantervvel formájában egyetértek és javasolom, hogy a tanácsülés fogadja el ebben a formában. _Megfontolás tárgyát kell képezze azonban, hogy mi a faipari mérnökök személyében jó gépészmérnöki alappal rendelkező faipari technológusokat akarunk képezni. Szerintem ezt a törekvésünket az adott óraszámok keretein belül nem tudjuk megvalósítani. Az el őt tűn!: lévő tábláz t szerint a gépészeti tárgyak sz össz- óraszám 41 %-át a technológiák pedig 3: %-át foglalják le.. Ebből megállapítható, hogy a gépészeti tárgyai: jutottak túlsúlyba. Fűrész elé si technológiára 75 órát^irányoznák elő, pedig ez eléggé ismert kitaposott ut, jól lehet előadni. A lemezipari technológiára 90 órát adnak, ez pedig hanyatló ága a_faiparnak, helyette több órával kellene dotál-, ni^a most fejlődő ágak ismertetését, mint pl. a farost és forgácslap- gyártás ismertetését. Hiányoznak teljesen a műanyagok és azok technológiája, pedig ezek előtt áll a legnagyobb perspektíva. A különleges^ faipari technológiára-sbánt 165 órát soknak tartom. Összehasonlítást teszek. Ha Általános növénytanra és Dendrológiára 150 órát a- O-Unl^, akkor mennyivel inkább megérdemlik ezek a fejlődő iparágai:,hogy az oktatási órák számát felemeljük. A tantervnek tükröznie kell a jövő perspektíváit.
