Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1963.06.12. tanácsülés
- 5 \ » 2 óra gyakorlatot a Műszaki rajz első részében és a Műszaki rajz második részében, amely a Géprajz elemeit ismerteti ami majminden műszaki területen elengedhetetlen, ott is vegyünk 1 óra előadást, és 2 óra gyakorlatot. En szivesen venném, ha^meghagyhatnánk a 3 ^ óra gyakorlatot, de ha ez nem lehetséges, úgy 1 óra előadás, 1 óra gyakorlat legyen, , \ jál János: Vizsga nélkül? Stasney Albert: Igen, mert most is csali beszámolót tan- tünk. Gondolom 'ennek különös Jelentősége nincsen, tekintettel arra, hogy az óraszámban szaporulatot nem Jelent, de a tanszék munkáját könnyíti, A Faipari Mérnöki Karon a Géprajzzal kapcsolatban a tárgy előadásával megbízott docens kívánságát t rgesztem elő, amikor azt kérem, hogy a Géprajz I-et a második félévről a harmadikra, a Gép- rajz II. a harmadik félévről a negyedik félévre csúsztatnánk át.^ Tehát egy féléves eltolást szeretne. A kérés indoklása, hogy a Gép- rajz I-ben az alaktan szerepe}, tulajdonképen és ezeket a mértani formákat az ábrázoló második részében tárgyaljuk. Tehát ez összeesik egy félévre és bizonyos nehézségit okos, hogy a géprajzban ezeket az alaktani dolgokat ismertetni kell viszont, ha ez az eltolás megvolna,akkor ezt megtakaríthatnánk. Hiszen most is ügy van, hogy'az alaktan az ábrázoló után következik, amikor a hallgató a mértani formákat ismeri. Gál János: Ez a kérdés már a k ri tanácsülésen is szerepelt és a Kar igy hagyta Jóvá* Stasney Aliért: Igen, a Kar igy hagyta Jóvá, de azért tettem a kérdést szóvá, mert Gunda Mihály docens erre megkért. Keresztesi- Béla: Az előkészítő bizottság rendkívül széleskörű és alapos munkát végzett, azért kívülállónak a kérdéshez szólnia, nagyon nehéz. Mi, akik itt tanultunk, a legkönnyebben úgy indulunk ki, ha visszagondolunk arra, hogy hogyan tanítottak bennünket. Kekem, ahogy visszagondolok, a legjobban a földiaérés és Fekete Zoltán tárgyai maradtak meg az emlékezetemben, mint legjobban tanított tárgyak. Amikor az egyetem elvégzése után az embér a gyakorlatba került, azonnal tudta az egyetemen tanultakat a gyakorlatban alkalmazni. Itt sok szó esik a gyakorlatias okti lásról és ez minden esetre egy olyan emlék, ami az emberben, ha a formáját keresi a gyakorlatias oktatásnak, felmerül. A másik pedig az, hogy az elmúlt időkben és napjainkban is, rengeteg tanfolyamon kell az egyetemet végzett mérnököknek részt venniük . Csakhogy például a mi intézetünknél maradjak, nálunk az erdőmérnökök a tálajláboratóriumban ilyen 1-2 hetes továbbképzésen vesznek részt, lényegileg alapvizsgái tokát végeznek. Ha az erdőgazdaságnál önálló talaj laboratóriumot állítanak fel, az erdőmérnökök részére probfi léma az alapvizsgálatok elvégzése. Távol áll tőlem, hogy én kritikát akarjak mondani a Pántos tanszék vagy akár melyik más tanszék felett, csak mint^szimptornát vetem fel. Vagy például manapság az érdeklődés homlokterében lévő erdőtipológia. Majer Antal kollégámmal együtt nagyon Jól emlékszünk, hogy legalább 6-7 évre visszamenőleg minden évben tartottunk tipológia tanfolyam kát és ha az em er igy belenéz bizony látja, hogy ma is még a talajok felismeréséhez sokszor növénytani vonatkozásban is segítséget kérnek az erdőmérnökök, mert m guk nem 1 tudnak ezekben a dolgokban eligazodni. Azután van például etdészet- vezetői tanfolyam és vizsga és ez annyiban is figyelmet érdemel,mert az oktatási célt megszabjuk, akkor talán az erdészetvezető erdőmérnök lehetne az a célkitűzés,/amely posztra általános erdőmérnököket kell az egyetemnek képeznie. Es hogy erre alkalmas legyen, külön vizsgát ' '
