Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1966.09.16. rendkívüli tanácsülés
Az új egyetemi szabályzat szellemében az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák -vezetősége hároméves időtartamra kapja megbízatását. Ezzel az intézkedéssel adnak lehetőséget arra, hogy egy intézményen belül ne csal; egy vezetői garnitúra érvényesíthesse elképzeléseit, hanem vezető pozícióba kerülhet az Egyetem minden arra alkalmas oktatója, kutatója és ezzel egyidejűleg biztosított az új elképzelések, új törekvések érvényre jutása. Ezért került sor az Erdészeti és Faipari Egyetemen is új vezetők megbízására. A Földművelésügyi Minisztérium vezetőinek előterjesztésére a Párt illetékes szervei és a kormány illetékesei dr.Gál János tanszékvezető egyetemi tanár, eddigi rektor eredményes, jó munkáját elismerve megállapították, hogy rektori megbízatása lejárt és az új időszakra a Minisztertanács dr.Pankotai Gábor tanszékvezető egyetemi tanárt bizta meg a rektori tisztség viselésével. Ugyanakkor, az előírásoknak megfelelően, megbizta a Földművelésügyi Minisztérium dr.Gál János tanszekvezető egyetemi tanárt a rektorhelyettesi tisztség ellátásával és rektorhelyettesi megbízást kapott dr.I ántos György tanszékvezető egyetemi tanár. Az Erdőmérnöki Kar dékánja további három évre dr.Káldy József tanszékvezető egyetemi tanár, mig a Faipari Mérnöki Kar dékánja ugyancsak további három évre dr.Winkler Oszkár tanszékvezető egyetemi tanár lett, az Erdőmérnöki Kar dékánhelyettese dr.Igmándy Zoltán egyetemi docens, mig a Faipari Mérnöki Kar dékánhelyettese dr.Lugosi Armand egyetemi docens lett. Az új vezetőség beiktatás előtt értékelte a leléi^ő vezetőség munkáját. Az elmúlt öt év az Egyetem életében jelentős váltózásokat hozott, mind formai? mind tartalmi szempontból, az oktató, nevelő és tudományos kutató munka vonatkozásában. Szervezeti vonatkozásban nagyjelentőségű esemény volt az egyetemmé válás 1962-ben. A két kar létesítése formailag is egyetemi szervezettségűvé avatta a volt főiskolát.Ez azonban azt az igényt is támasztotta az új egyetemmel szemben, hogy ezt a formát olyan tartalommal töltse iaeg, amely az egyetemi rangot valóban reprezentálja. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy az elmúlt évek során az Egyetem formailag, szervezetileg és tartalmilag olyan jelentős előrehaladást mutatott, hogy nemcsak az agrárfelsőoktatási intézmények, de hazunk összes egyetemi között is rangot vívott ki magának• Az új szervezeti forma új munkarendszert követelt az ügyvitel, az oktatás, a kutatás szempontjából. Mind a Minisztérium, mind a felső pártvezetés megállapította, hogy az Egyetem vezetősége és tanári kara ezt a feladatot jól oldotta meg. Az egyetemi formát megfelelő tartalommal kellett kitölteni. Ennek három fő kritériuma az oktató, nevelő és tudományos kutató munka megfelelő színvonala. Oktatási szempontból az egyetemi rang elnyerése szerencsésen esett egybe az oktatási reform kidolgozásával és végrehajtásával. Az Egyetem tanári kara helyesen alkalmazta az oktatási reform célkitűzéseit a saját munkaterületén. Politikai szempontból azért, mert először nyert megfogalmazást, hogy az oktatási célkitűzéseket a szocialista épités érdekeinek szolgálatába kell állitani. Egyértelmű politikai és oktatási álláspont alakult ki, hogy szocialista, kommunista erdőmérnököket és faipari mérnököket kell képezni. Az 1956-os ellenforradalmi időszakban az Egyetem presztízse nagy csorbát szenvedett. Az utóbbi öt év és az előző évek alapozó
