Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1965.10.27. tanácsülés

Talán jobb lett volna kevesebbet, e mégelemzőbhen tárgyalni. Az e y-egy főbb gondolathoz kapcsolódó, de jelentőségükben korántsem kisebb problémák me gtárgyalása" az oktatói értekezleteken és más fórumokon történhetik.

igaza van Szabó professzor elv társnak, hogy az egyetemünkről kikerülő ei'domérnöknek és faipari mérnöknek nem csupán a szakmai kérdések mérnöki színvonalát; kell elérniük, hanem azoknak a területeknek intellektuális színvonalán kell raozogniok, amelyek az értelmiségi értelmiségivé teszik és nem szakbarbárrá.

Az első szigorlat bevezetésének gondolata a debreceni vezetői tanácskozás hozzászólásaiban és a szakszervezeti tanácskozáson is szerepelt. Úgy gondolom, hogy valóban megfontolandó az itt elhangzott javaslat, amelyet Szabó elvtárs mondott el, hogy helyes lenne, egyete. :i. tanácsülésen, kari tanácsüléseken, esetleg pártszerha az

vezeti megbeszéléseken elhangzottakról az Egyetem oktatói kara, sőt, amennyiben érinti őket, a társadalmi szervezetek i

is tudomást szereznek*

A klőZ véleménye, a lőE-röl alkotott kép és a KITZ-szel kapcsolatos megnyilatkozása a hallgatóknak, pozitívnak fogható fel.

A hallgatók, mint az ifjúsági közösség felelős tagjai szerepeltek és nyilatkoztak meg. gesz megnyilatkozásukat áthatotta a l&Z munkája, az ifjúság élete iránt érzett felelősség.

Ezzel kaj^csolatban legyen szabad felhívnom a tisztelt Egyetemi Tanács figyelmét egy olyan cikkre, a .ely éppen a mai Népszabadságban jele t meg, amelyhez fogható elgondolkoztató cikket mái' régen nem olvastam. A elme: A közösség felelős tagja. A cikk a bírálatról, a közösség ügyei iránti felelősségről, a megfogalmazások stílusáról, stb. beszel. Nem ártana, ha mi ezekről a kérdésekről is beszélnénk, vitatkoznánk és oktatói Összejöveteleken nemcsak szakmai kérdésekre korlátozódnának a vitáink.

Haracsi és Szabó professzor elvtársak, de többen mások is említették az oktatók továbbképzésének ügyét. Nemcsak az ideológiai irányelvek teszik szükségessé, hanem az is, hogy a tudományos életben, a tudományos gondolkodásban két évtized alatt és jelenleg is forradalom vari kibontakozóban, amely néhol formálja és alakítja, néhol tökéletesen megváltoztatja a természetről vagy a kutatások tár*» gyáról alkotott világképet.

Egyetértek azzal a gondolattal, amit Nemky professzor elvtárs felvetett, s környezet tudatformáló szerepérő11 Az ember nem születik kész eszmékkel, hanem minden eszme a társadalmi valóság hatásából származik. Vagy tanítják ezt nekij vagy tapasztalja azt. fásként nem alakulnak ki eszmék az emberek fejében. Ilyenformán tehát a környezetnek domináló, determináló és tudatot formáló szerepe azt hiszem egyáltalán nem képezheti vita tárgyát• Igaz, hogy a hallgatóink két hónapig, vagy esetleg több ideig is az Egyetem falain kívül tartózkodnak, és esetleg afc a környezet nem hat rájuk pozitiven; lehetséges, ez azonban nem mentesíthet bennünket attól, hogy legalább az Egyetemen alakítsunk ki olyáu környezetet, legalább az tgyetem viszonyait alakítsuk, formáljuk olyanná, amely ideális környezet, va yris amelyből csakis a legjobb hatások érhetik a hallgatókat •

Azok a viszonyok, vagy azok a problémák, amelyek itt az oktatási év megindítását közvetlenül megelőző időszakban egészen a közelmúltig a vezetés bizonytalanságában mutatkoztak, nem alakítottak ki olyan környezeti hatást,amely a hallgatókban a bizalmit, a vezetés tekintélyét növelte volna. Valóban kevés az idő a sok, egyre