Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1965.10.27. tanácsülés

Nincs meg a megfelelő közvéleménye a ne ve lomunkának« Nem képezik a nevelési kérdések vita tárgyát, nem áll az érdeklődés középpontjában oktatóink körében« Egy új szakmai, műszaki csoda megjelenése, mondjuk az er&okitermelés területén, vagy a fai arban, izgalmas vitákat vált ki tanszékenként, szakmai körökben, azonban a nevelési kérdések területén ilyen parázs viták nem igen folynak«

Parázs vitákra gondolok a Pintér elvtárs által említett kollégiumi kérdésben is, á fiúk-lányok viszonyáról is, pl« ho-y ki mehet be leinek a szobájába. Ilyen problémákat is meg kell vitatni, mert ezek az erkölcsi nevelés kérdéseihez tartoznak. Azonkívül azt is be kell őszintén vallanunk, ho^y a kiváló nevelőmunkáórt, kihangsúlyozott an ezért, kitüntetést nem adtait* Inkább a kutatómunkát ismerték el és azért adtak kitüntetéseket, de ilyen elmen, hogy kiváló oktató- nevelőmunkáért, ilyen még nem igen fordult elő, legalábbis a kitüntetettekhez, megjutalmazóttokhoz viszonyítva, igen csekély százalékban került ki ilyen.

Pintér elvtárstól hallottunk adatokat felmérési lapokról származó adatokat. Meg kell állapítani, hogy ifjúságunk erkölcspolitikai, eszmei arculatát vizsgáló elemzések nem elég alaposak.

A nevelés fő lényege, hogy ismerjük azokat, akiket nevelnünk kell. üzen az úton már tettünk előrehaladást, mert minden intézményéi megindult ez a kérdőíves módszer* érdéivékét bocsát ki az állami vemódszere jó, de ez csak segédeszköz lehet a felmérő munkában és ez a kérdőíves módszer csak kiegészítheti az oktatók, vezetők sokoldalú és eleven kapcsolatait. Hosz őszinte válaszokat kapunk-e vagy sem, az lényegében attól függ, hogy hogyan közeledünk az ifjúsághoz, hogyha őszintén közeledünk, a kérdéseket őszintén tesszük félj ha megbízunk bennük, a hallgatóság megérzi ezt a bizalmat. Intézményenként eltérőek a hasonló tipusu kérdésekre adott válaszol:. Nem emlékszem határozottan a számadatokra, de az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Mérnöki arán végzett felmérés sorún az I.és

IV. évfolyamot kérdezték meg. Mindkét évfolyamon egyaránt a hallgatók 12-12 , -a mondotta egyértelműen idealistám:!: magát, a IV.éven azonban már közel 70 % mondta egyértelműen materialistának magát.

A bizonytalan álláspont az I.öven volt tapasztalható.

Ha feltételezzük, hogy a válaszok őszinték, akkor úgy kell értékelni, hogy az intézményben jx>zitiv nevelőmunka folyik. A hallgatók túlnyomó többsége átalában egyetért eszméink el, pártunk politikájával, de azt is tudjuk, hogy eszmei, politikai fejlődésük elég gyenge és a hivat ástudatuk is eléggé fogyatékos.

Nem csak itt van probléma a } 187, szervedet munkájával, hanem az .eszes agrárfelsőoktatási intézménynél hasonlóak a hallgatók véleményei a KISZ szexbezetről.

Meg kell keresni azokat a módszereket, amelyekkel fel tudjuk tárni azokat a tényezőket, amelyek érzelmileg is hatnak a hallgatóságra, mert saénos az érzelmi húrokon való játszás valahogyan kiesett a kezünkből. Mi hatunk a hallgatók értelmére, de az érzelmeikre valahogyan nem tudunk hatni. Talán ezt úgy lehet véghezvinni, hogy bemutatjuk, hogy országunk történelmében - és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni - először vannak meg a lehetőségek ahhoz, hogy valaki, aki alkotni akar és előbbre akarja vinni a közösség ügyét, az előbbre is haladhat, sikereket érhet el.