Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961
1961.12.01. tanácsülés
- 16 Rendkívül fontos a viselkedés kérdése. Ennek a szabályaira is megtanítsuk az ifjúságot, hogy tudjanak müveit egyetemistához méltóan viselkedni. Fontosnak tartom az érdeklődésük irányítását. Gondolom elsősorban olvasmányaik tekintetében, színház, mozi dolgában megfelelően tud juk irányítani az érdeklődésüket és tudjunk hatással lenni rájuK. Legyen ennek a foglalkozásnak egy szabad fóruma,amikor a hallgatók bizalommal elmondanak mindent a 20-as csoportban a nevelőtanár előtt. A kérdéseket, problémák t bizalmasan kezeljük és igyekezzünk megfelelő eligazítást adni. Még_ egy megjegyzést szeretnék tenni. Persze a nevelés nem lehet a húszak feladata!. Rendszeresen ők foglalkoznak az ifjúsággal az állami és a pártvezetés megbízásából, azonban valamennyiünknek kötelessége és fontos feladata, hogy rendkívül sokat érintkezzünk az ifjúsággal. Gajnálafcos, hogy a KISZ házban rendkívül kevés oktatóval lehet találkozni, ifjussggal sem sokkal, általában 50-60- as létszámmal lehet óta találkozni, a többi csak éppen beteved oda. Fel kell hívnunk a hallgatók figyelmét, ha már van ilyen nagyszerű intézményünk, amiért az erdőgazdaságok, a Főiskola és a hallgatóság olyan sokat áldozott, látogassa azt, vegye igénybe, négyén ott le - he tőség találkozni az oktatókkal, nevelőkkel. Egyébként az oktatók csak tantárgyaik oktatása kapcsán érintkeznek a hallgatókkal és kevesebbet közvetlenül, társas gban,pedig olyankor jobban meg lehet ismerni az embereket, főbbet kell foglalkoznunk az ifjúsággal. Két, háromhetenként lehet 1-2 órát az ifjúsággal való beszélgetésre szánni. ./inkier Oszkár; Az előttem szólók megfelelően méltatták ennek a rendszernek a jelentőségét, amely kétségkívül sok előnqy el jár. Ezen keresztül is közvetlenebb kapcsolatot teremthetünk a hallgatóinkkal és öl: érzik, hogy törődünk velük és a szemünk rajtuk van. Röviden a .özendrei elvtárs által felvetett folyamatos tanulásiéi szeretnék beszélni. Az már évek óta megállapítást nyert,hogy a naponkénti tanulás tarthatatlan és talán nem is jó. Az elmúlt 10-20 év alatt tálán 3-4 hallgató ha élt ezzel a gyakorlattal. Azonban talán nincs baj ezen a téren, mert a laboratóriumi gyakorlatok, a rajz gyakorlatok, a zárthelyik, a szemináriumok bőségesen szabályozzák a folyamatos tanulásnak a. kérdését. Időnként feladatokat kapnak a legtöbb tanszéken és ezek a feladatok a 1 gfont osabb fejezetekből adódnak. A hallgató kénytelen átvenni az anyagnak egyes részeit, ha a feladatokat meg akarja oldani és a laboratóriumi gyakorlatot el akarja végezni. A hallgatók ezekszerint átveszik az anyagot, annak legalább a legfontosabb fejezeteit és én ezt elegendőnek is tartom. Rajtaütésszerűen ellenőrizni, hogy a hallgatók mit tudnak nem hiszem, hogy a tudás és a végső eredmény szempontjából reális eredményt adna. A gyakorlatokkal szabályozható tehát a folyamatos tanulásnak a kérdése és a feladatok megválasztásával. ■Dr.Kemky Ernő: Nevelési törekvéseink akkor lesznek eredményesek, ha egységes nevelési elveket érvényesítünk a hallgatókkal szemoen. Javasolom, hogy az I. és II.évfolyamon oktató tanárokat és oktatókat hívjuk össze félévenként és állapodjunk meg közösös azokban az elvekben, amelyek szerint az ifjúságot kivánjuk re \e In i. Másrészt ezeken az összejöveteleken megtárgyalnánk az évfolyam ! elyze- tét. Ha az egyik tanszék ugyanis megkivanja, hogy a hallgatók pontosan érkézzé ek az előadásokra, a másik tanszék viszont rém bánja,ha elkésik, ha az egyik előadó eltöri, hogy hátul olvassnak, a másik nem, mind olyan dolgok, amelyek ellen csak egységes állásfoglalás és felJí
