Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961
1961.12.01. tanácsülés
- 15 idősebb hallgatóval, vagy pedig valami ismeretség révén idősebbektől nyilván érdeklődik, kapcsolatot teremt azonos tájról idekerült hallgatóval, egymással valami közösséget; éreznek, ez természetesebb kapocs, ami v aló szinti, ahogy régei, ma is kialakul itt a Főiskolán, hn ezt a vonalat fognám meg és ezen a vonalon segíteném ezt a rendszert kialakítani. Jr.débor János: A most szóbanforgó kérdés egyike a legnehezebb problémáknak, nevelni kell az ifjúságot, de úgy, hogy a tanárfelelős meglehetős tapintattal lássa el feladatát, ne vegye észre a fiatalság a mindenáron való nevelni akarást, mert ez feltétlenül ellenhatást vált ki az ifjúságból. Ezeknek az évfolyamfelelős tanároknak érintkezniök kell az ifjúsággal, de csak okkal"- móddal. A fiatalság érezze, hogy itt nem drákói szigorról van szó, hanem megértésről és segíteni akarásról. Az évfoly amfelei ős tanár a segédoktatókon keresztül is hathat a hallgatókra, mert ők többet vannak együtt velük, közvetlenebb az érintkezés velük. Ehhez azonban szükséges, hogy megfelelő segédoktatói gárda legyen és meglegyen az összhang a tanszéken belül. Ez az oktatófelelősi rendszer addig jó, amig a hallgató nem azt érzi ki belőle, hogy valaki a nykán ül és vaskézzel fogja. Az amit Ha jer elvtórs mondott, hogy a felsőbb évfolyamosok gyakran nem kedvező hatással vannak az alsóbb évfolyamú hallgatókra, valóban fennáll. Nem minden esetben, de előfordulhat. Káldy József; Mindnyájan ismerjük az okokat, amelyek az évfolyamfelélős tanári rendszer kialakításához vezettek, örülök,hogy a kezdeti lépéseken túl vagyunk és vannak már jó eredményeink. Ez azt jelenti, hogy a keret, az elgondolás jó volt. Ebből a módszerből ki tudjuk alakítani azt a nevelési módszert, amely számunkra és ifjúságunk számára is a legmegfelelőbb. Mi az, ami jó ebben a dologban és mi az, amit el kell kerülnünk, amitől tartózkodnunk kell. Nem szabad, hegy a nevelő munkánk sablonossá váljék, ookat keli beszélnünk a hallgatók előtt a gyakorlati élet kérdéseiről. Nem volna helyes, ha az évfolyamfelelős tanárok és a csoportvezető segédoktatók találkozása az ifjúsággal mindig azonos keretek között, megszokott programmal folyna le. Érdekessé kell tenni a foglalkozásokat, hogy a hallgatók ne érezzék nyűgnek. A másik kérdés a bizalom Kérdése. Megfelelő kapcsolat jöjjön létre a vezető és a hallgatók között. Meglehetősen nehéz feladatot róttunk a csoportokra akkor, amikor azt kivártuk, hogy készitsenek jellemzést a csoporttagokról. Ez egyszersmind a rendszer próbatétele is volt. Szerintem ezt későbbre kellett volna halasztani, akkorra, amikor már jobban megismerik egymást a csoporttagok is, csoportfelelős segédoktatók Is és bizalmasabb légkör alakul ki közöttük. Helyesnek tartom azt a javaslatot, amit az előttem szólók már elmondott ák, hogy ne a tanár vég; e át a vezet ősze repet, hanem az ifjúságnak kell meghagynunk a vezetést. Az ifjúságnak legyen ön- kormányzata. A tanácsadás legyen a főszerep, de ne telepedjenek rá az oktatók az ifjúságra. A fogL alkozások során a legfontosabbnak tartom az eszmei politikai nevelést. A következő a tanulás problémáiban való segítségnyújtás, aminek különös font cssága van az I., és II. éven. Ott még nem tudnak jegyzetet sem készíteni egyetemi szinten és középiskolás tanulási módszerekkel próbálkoznak. Ebben kell segítséget adnunk* ki
