Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961

1961.12.01. tanácsülés

- 13 Yagy esetleg mik azok a követelmények, amelyeket ő nem ér­vényesített a már keze alatt lévő fiatal mérnökökkel szán ben vagy mik azok a követelmények, amely etet ha magába néz, el kell ismernie helyesemnek és .amelyeket esetleg ő nem kezelt olyan súllyal, mint aminőket neki is, mint egy lényegileg nagyvállalat igazgatójának a szocialista anher és szocialista mérnökképzés érdekében a minden­napi munkán keresztül érvényesítenie kellett volna vagy kellene. A következő dolog a kollégiumi elhelyezés kérdése. Az egyik véglet, ha egy emelétre csupa azonos évfolyamú hallgatót teszünk. A. másik az, ha ennek az ellenkezőjét tennénk. Az sem helyes, ha eme­letenként különítjük el az egyes évfolyamokat egymástól. Sem az egyik véglet, sem a másik nem. helyes. Helyes az, az ifjúság felfo­gása szerint is, mert utána érdeklődtem, ha. egy szobába azonos év­folyamnak vannak elhelyezve, mert egyszerre mennek a munkába és egyszerre jönnek a munkából, egymás feladatai közelebb állnak,egy­mástól kérdezni tudnak, helyes azonban, ha különböző évfolyamú hall­gatókat egymás mellett helyezünk el ugyanazon az emeleten. így segít­séget kaphatnak egymástól és nagyon jól emlékszem még a saját diák­koromból arra, hegy a magasabb évfolyamú hallgatók csendre, rendes viselkedésre intették a fiatalabbakat, ha azok nagyon elevenek vol­tak. Tanítottuk a balekságöt arra is annak idején, hogy kell tisz­tességesen köszönni és hogy keli mozogni. A nevelés sokoldalú fela­dat ás etekint then mások a követelmények minden évfolyamon. Bizo­nyosra veszem, hogy ezek a tőre- vések meg fogi ák valósulni, a lé­nyeg az, hogy már elkezdtük. Bizom abban, hegy ez sok jó tapasztala­tát fog eredményezni, a célunk felé közelebb visz, a szocialista em­berré való érlelés alákitasnak a dolgát ez kedvezőbbé, helyesebbé tesz i. pr.ozendrei István: Mint a II. évfolyam évfolyamfelelős ta­nára szeretnék hozzászólni' a problémához. A bevezetett rendszert az eddigi tapasztalatok alapján helyesnek tartom. A csoportvezetők a jellemzéseket elkészítették, általános tapasztalat az volt, hogy ezeken a csoportmegbeszéléseken döbbentek iá a hallgatók arra,hegy bár naponta elmennek egymás mellett, naponta látják egymást, még­sem ismerik egymást. Ezeken az értekezleteken sokszor meghatóan őszinte megnyilvánulások tanúi voltunk és ott döbbentek rá a bará­tok, évfolyamtársak, hogy lám, ezt az embert erről az oldaláról nem is ismertük. Igen reálisan Ítélték meg a hallgatok egymást »mér­téktartóak voltak és olykor, ha kellett szolidárisak. De más alka­lom: al keményen ráolvasták a hibákat egymás fejére. Az eddigi ta­pasztalatok alapján helyesnek találom, ezt a rendszert, annak elle­nére, hogy kezdetben meglehetős huzódozás volt. Meg kellett küzdeni azzal a nézettel, hogy tulajdonképpen ez a hallgatói személyzeti előadó feladata lenne azzal, hogy ez tulajdonképpen egy középisko­lás osztályfőnöki rendszernek az utánzása. A hallgatóink ma,már ott tartanak, hogy ők is helyesnek Ítélik meg ezt a rendszert. Érdeklő­dés azonban mosu már a jellemzésekről elfordult a közeledő vizsga- hónap felé. Ezzel kapcsolatban meg kell mondani, hegy az évközi, folya­matos tanulás a II. éven már nem szokásos. Erről magam is meggyő­ződtem. Hivatkoznak a hallgatók, hogy a kollégiumban nem is lehet tanulni, mert zsúfoltak a szobák, a tanulókban szintén nincs csend, úgy hogy a szokásos problémákkal t áL álkozunk itt, és én kértem a csoportvezető két j hogy most már gyakrabban tűzzék napirendre a kol­légiumok látogatását és ellenőrizzék s hallgatókat, hogy mivel is töltik ők a szabadidejüket. Az I. éveseknél azt tapasztaltam, hegy ők szorgalmasan ta­nulnak, bár a felsőbbévesek igyekeznek őket elrontani; ez szeren-

Next

/
Thumbnails
Contents