Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960

1960.01.05. kibővített tanácsülés

• r- 8 A javaslat készítésénél figyelemmel voltunk arra, hogy a középiskolai reform lég-nem valósult meg. Ez a javaslat nem olyan merev, hogy ne lehetne idővel módosítani, ha már a középiskolától olyan anyagot kapunk, akik' számára felesleges 1 éves szakmai elő- gyakorlat. Majd módosítjuk 'a mindenkori helyzetnek megfelelően.

Ha néhány év1 múlva valamennyi egyetemre készülő hallgató tudatában lesz annak, hogy csak 1 éves fizikai munka után mehet egyetemre, eleget fognak tenni ennek a kívánalomnak és nem valószínű, hogy ide csak a salakja jelentkezik.

A tanulmányokat' megszakítani nem tartom helyesnek. Nekünk az a feladatunk, hogy jó általános erdő- és faipari mérnököket képezzünk, specializálódásra majd lesz alkalmunk a gyakorlati munkájuk során. Egyelőre csak az a fontos, hogy a technológiák széles területéről, szerezzenek előképzettséget.

Káldy József: Bármennyit fejlődött idáig a beiskolázás rendszere, mégsem elég ez a fejlődés, mégpedig azért nem, mert csak az iskoláknak volt döntő szerepük a beiskolázásnál és nem volt semmi szerepük az üzemeknek,’ Ebből származtak azután bizonyos hiányosságok, amit ez a javaslat kiküszöböl azzal, hogy bevezeti az 1 éves fizikai munkát. Úgy képzelem el, hogy azoknak a fiataloknak, akik a Főiskolára kerülnek, meg kell israerniök először a munkát, mégpedig az erdőgazdasági munkát. Örömmel láthatjuk, hogy más területen dolgozó munkás és paraszt fiatalok is kerülenk az egyetemre, akik eddig nem Voltak kapcsolatban az erdőgazdasággal. Az előző munkahelyemen a Zemplénbe&ységi Erdőgazdaságnál i- gen jó tapasztalatokat szereztünk ilyen fiataloknak a felvételével és ilyenekből kettőt irányítottunk már ide a Főiskolára, akik most hallgatnak itt. Tehát a beiskolázásnál kell az erdőgazdaságok véleményét sokkal inkább meghallgatni a felvételek tekintetében. Az ajánlások tekintetében sókkal inkább érvényesülnie kell az eddigieknél a táji problémáknak. Nevezetesen,*pl. most a III. éves erdőmérnökhallgatók közül talán 10-eh is vannak Zalából, a másik évfolyamon meg mit tudom én égy csomóan vannak Fehérvárról és Komáromból. Nem képviseli az egész országot egyetlen évfolyam sem. Ebből azután az következik, hogy például egyes évfolyamokból például egyetlen erdőmérnököt sem tudunk küldeni az Alföldre, mert onnét egyetlen hallgató sem került beiskolázásra. Vagy pedig csak nagyon szórványosa. Úgy, hogy én azt szeretném itt hangsúlyozni, hogy-, feltétlenül a javaslatban szereplő fizikai munkára való nevelést úgy oldjuk meg, hogy az erdőgazdaságok minél több ilyen érettségizett fiatalt alkalmazzanak fizikai munkában és a- zokat javasolják azután a főiskolai felvételre, akik a fizikai munkában kiválóan megállták a helyükét. így nem fordul az elő, hogy valaki azt mondja, hogy kérem én hajduszoboszlói ember vagyok, szédülök a hegyekben, eresszenek haza.^Hanem az az erdőgazdaság, az a zemplénhegysegi, vagy mátrai erdőgazdaság körülbelül annyit javasoljon a területéről beiskolázásra, amennyi majd a jövőben náluk felvételre kerül. Ez azt n majd sokkal jobban elő fogja mozdítani a társadalmi ösztöndijak kérdését is, ami meglehetősen gyenge lábon áll egyelőre, Mert hogyha az erdőgazdaságoknak módjukban lesz jobban beleszólni javaslat formájában a beiskolázásokba, úgy többen fognak társadalmi ösztöndijat alapítani, sokkal többen mindenesetre, mint eddig.

Legyen szabad mindjárt egy másik kérdést is felvetnem: a specializálódásnak a kérdését. Véleményem szerint a Főiskola specialistákat ne neveljen. A specializálódásnak az a mértéke, ami kialakult, igen helyes és szerencsés a két fakultással. A faipari