Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.01.05. kibővített tanácsülés
- 9 képzés fejlődik és a jövőben már megjelennek az első faipari mérnökök a faipari üzemekben. Snnél nagyobbértékü specializálódásra szerintem nincs is szükség. A specializálódás úgy oldható meg,ha a főiskoláról kikerülő mérnök már vagy 5-6 évet kint dolgozik az üzemben és már kialakul az érdeklődési köre, kialakul, ho§y ki foglalkozik erdőműveléssel, fahasználattal, gépesítéssel es igy tovább. ' A soproni Tanulmányi Erdőgazdapághoz hasonlóan létesítendő volna az országban 4-5 tanulmányi erdőgazdaság, ahol különböző erdőgazdasági Igazatok speciális továbbképzését biztosítanánk a fiatal mérnököknek gyakorlati' idejük alatt. így például Sárváron erdőneveléssel, a Pilisi Erdőgazdaságnál útépítéssel, a soproni Tanulmányi .Erdőgazdaságnál gépesítéssel foglalkozhatnának spe-^ ciális továbbképzésük érdekeben. 3gy-egy erdőgazdaság az illető szaktanszék irányításával látná el a továbbképzést. Véleményem szerint az a helyes, hogy a Főiskola általános erdő- és faipari mérnököket képez, mept ebből kell a legtöbb. Speciális mérnökökre csak az erdőgazdaságoknál van szükség, tudományos intézeteknél, főigazgatóságnál. A gyakornokok kérdése nem megoldott kérdés. Véleményem szerint gyakornoki helyeket kell minden erdőgazdaságnál létesíteni. Jelenleg az a helyzet, hogy a fiatal mérnökök, kikerülve a gazdaságokhoz, tényleges erdőmárnöki beosztást kapnak, de gyakornoki fizetést. A gyakornoki helyeket a legmagasabb képzettségű szakemberek, erdőmérnökök mellett kell létesiteni, akik szakmai és politikai képzettségüknél fogva alkalmasak arra, hogy elősegítsék a fiatal erdőmérnökök fejlődését, nevelését, alatt a gyakornoki év alatt a fiataloknak alkalmuk van még tanulni és a gyakornoki év leteltével foglalnák el csak tényleges helyüket és beosztásúkat. Madas András; Arra vonatkozóan szeretnék szólni, hogy mit oktassunk a hallgatóknak főiskolai tanulmányaik során. Elkerülhetetlen lesz ennek a vizsgálatnak a során az elméleti és gyakorlati órák számának helyss arányát megállapítani. Szükségesnek tartom leszögezni, hogy a gyakorlat• egyre nagyobb követelményeket támaszt elméleti téren a Főiskoláról kikerülő mérnökökkel szemben. Én nagyon kétségesnek tartom, hogy csökkentett elméleti óraszámmal a szükséges képesítést a hallgatóknak meg lehessen adni. A- zért kell pzt a kérdést alapos vizsgálat tárgyává tenni» Az 1 éves fizikai munkát a főiskolai felvétel előtt helyesnek tartom, jpert a Főiskolára kerülő fiatalember megismerkedik a szakma követelményeivel, munkaviszonyokkal, termelési követelményekkel, időjárási problémákkal, ami szükséges ahhoz, hogy képe legyen a jövendő hivatásáról. Nézetem szerint az erre szükséges, de elégséges is az 1 év. Magában az egyetemi oktatásban szükségesnek. tartpm, hogy olyan elméleti alapokat kapjpn a hallgató, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy később kint a gyakorlatban arra a tudását felépítse, továbbfejlessze, hogy tudja, mi hova tartozik, milyen irodalomhoz kell nyúlnia, tudja, hogyan kell továbbfejlesztenie tudását. ' Én nem tartom szerencsésnek és ellene vagyok, hogy az e- gyetemi oktatás megszakítására kerüljön sor. Véleményem szerint egyraenetben, egységesen, biztos elméleti alakokra helyezve kell oktatni és ha a hallgató kikerül a Főiskoláról, akkor megvan az alapja ahhoz, hogy tovább tudja magát képezni.
