Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.14. kibővített tanácsülés
11 pesságeiket valamilyen formában ki tudják fejleszteni ás a pályaválasztásnál inkább az egyéni fcátermettsóg döntse el, hogy milyen pályát választ, mint a szülök rábeszélése. Természetesen, amikor feltátlenül helyesnek tartom a szocializmust építése szempontjából ás később a kommunizmus épitése. szempontjából ia a politechnikai okta.tás bevez tését, ugyanakkor azt is meg kell mondanom, hogy helytelennek tartom, hogy bevezettük ugyan a politechnikai ok itatást, azonban a középiskolai tanárok még nem szereztek megfelelő képzettséget, jártasságot e téren, ás jóindulatú érdeklődéssel afféle kézimunka órának tekintik a középiskolai politechnikai oktatást. 3zért feltétlenül szükséges volna, ha a középiskolai tanárok egy tanfolyam k rétében megismerkednének a politechnikai oktatás anyagával, mert határozottan rossz benyomást kelt a diákokban, ha észreveszik, hogy a tanáraik e téren tájékozatlanok. a felsőoktatási reformmal nagyon sokat foglalkozunk általában és konkrétan a főiskolai reformmal, és gondolom, hogy fogunk is még sokat fog alkozni* %yik feladatunkat kétségkívül abb-n látom, hogy a hallgatókkal is ismertessük ennek a reformnak^az időszerűségét, célszerűé gét azzal, hogy enn?k a reformnak végső fokon a célkitűzése az, hogy a kommunizmus építéséhez megfslelő szakembereket képezzünk. A másik legfontosabb feladatunkat abban látom, hogy a tananyagot korszerűsítsük. A programokat össze kell hangolnunk. Most, amikor már 1-2 órával sikerült csökkenenünk az óraszámot látjuk, hogy az a követendő út, hogy a programok h;lyes ösozeállitásával valóban azokra a részekre fordítsunk nagyobb figyelmet, amelyek legidosz rübbek, amelyek a modern technika és a haladó raicsurinista biológia követelményeinek megfelelnek. És, ha ezen a téren itt a tanszékeken egységes álláspontot fogunk képviselni, 93 a hallgatókkal ilyen értelemben fogjuk megismertetni a szükséges iskolareformot és ideológiai vonatkozásban is megfelelően alátámasztjuk azt a követelményt, ami a szakemberekkel kapcsolatban szükséges, akkor én azt hiszem, hogy itt a főiskolán ia el fogjuk érni a célunkat. ^ ' pr.Haracsi Lajost Megköszönöm Pántös elvtárs hozzászólását. A ^ö1dmüveIesügyI Minisztérium részéről Balázs Ottó elvtára kiván szólni. Balázs Ottói Kedves Elvtársak! A hozzászólásokban többször ia felmerült az a probléma, hogy milyen is lesz a kizépiakolai képzés, in megmondom őszintén, hogy minden kérdésre n?m tudok itt most válaszolni, mert sok kérdésben én magam is vitatkozom Önmagámmal, vitatkozom az irányelvekkel. / Elhangzott az a probléma, hogy hosszú a képzési idő, mert mire egy egyetemet végzett fiatalember kikerül az életbe, addigra 25-26 é- ves; hogy indokolt-e a középiskolai oktatásnak az itt javasolt formája. Nem akarom elvenni dr.Somkuti elvtárstól a válaszadás jogát, de egykét dologra mégis szeretnék kitérni. Azt szeretném elmondani, hogy már másutt ia részt vettem ilyen vitán, és ott is hasonló problémák merültek fel. Az egyik ilyen probléma az, hogy a reform megvalósításának szükségességet maga az élet veti fel, és azt hiszem, ebben mindnyájan egyetértünk. A fejlődés olyan gyors, hogy az ezzel kapcsolatban felmerült igények kielégítését szakemberképzés tekintetében meg kell oldani. Nem elegendő azonban, ha mi csak szakmai tekintetben képezzük a hallgatókat, hanem tekintetbe kell vennünk azt is, mint ahogy az előb- biekb n itt elhangzott, hogy arra az emberre a gyakorlati életben milliók vannak bizva, tehát az illető lelkiismeretes, fegyelmezett emberré váljék, aki kellő felelősséggel bánik a rábizott javakkal. A hallgatóknak olyan alapokat kell adni/ hogy tanulmányaikat befejezve magukat állandóan tovább tudják képezni, hogy a fejlődéssel továbbra Í3 lépést tudjanak tartani.
