Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960

1960.01.05. kibővített tanácsülés

elvben az, hogy fizikai raunkát la végezzen a fiatalember, mielőtt a Főiskolára kerül, hogy megtanulja a fizikai munkái és a fizikai mun­kást megbecsülni* ^z a fizikai munka nem feltétlenül szakmai előgya- korlat* Kizárt dolog, hogy az érettségizett fiatalember az tízamben el­töltött 1 év alatt az egészen hozzávetőleges dolgoktól eltekintve, bármely közelebbi betekintést kapjon az erdőgazdasági dolgokról* A f^isKola ne® teheti kötelezővé azt, hogy egyre nagyobb arányban le­gyenek az 1* évesek között olyanok, akik előzőleg fizikai munkában részt vettek, mert igy egyedül marad az országban, hiszen a. többi egyetemén ez a kényszer nem áll fenn* Tehát a fizikai munka kötele­zővé tételének javaslatát csak ágy adhatja a ?őia óla, hogyha ez ál­talános lesz az egész országban* Hivatkozom a népszabadságra, amely napilapban egész vita ala­kult ki a munkás és paraszt fiataloknak az egyetemre való jelentkezé­sével kapcsolatban, az egyetemi tanulmányi idő túlságosan hosszú. Ha az érettségizett fiatalember elmegy ipari tanulónak, az 23 éves ko­rában már kész ember, túl van már a katonai szolgálaton is és kát- háromszorosát keresi, mint a diplomás ember, A fizikai munkával növel­jük a tanulmányi időt, korosabbak lesznek a fiatalok, amikor kikerül­nek a termelő munkába és 15-20 éven keresztül anyagi tekintetben is hátrányban vannak azokkal szemben, akik fizikai munkában maradtak* Ja­vaslatom az, hogy a fizikai munkát végzetteket rászeoitsük előnyben, de addig, amig országos irányelvvé nem leaz, maga a Főiskola ne vál­lalja azt, hogy kötelezővé teszi a felvétel előtti fizikai munkát még a felveendők 504-ánál sem. Több felszólalás hangzott el arravonatko- zóan, ho^y a gyakornoki idő nem felel meg a követelményeknek. Véle­ményem az, hogy meg kell vizsgálnunk ezt & kérdést, hogy a gyakorno­ki idő alatt kéazitse-e el a fiatalember a diplomatervét és a gyakor­noki idő után védje-e azt meg* Ez utóbbi esetben birtokában leaz mind­azoknak az ismereteknek, amelyek a 4i.lómatérv összeállításához a ré­szére szükséges. Felvetődik az a kérdés, hogy a IV. évesek az év le­hallgatása után kapják meg a feladatot és Az ?. év lehallgatása után 3-4 hónappal védjék meg. Ha a Főiskola azt hiszi, ho y az V. év fe­lesleges, akkor választhatja ezt az út&t, de ha úgy érzi, hogy az X V, évre szükség van, akkor nem adhatja'ki előre a feladatot, mert a hallgató nem foghat hozzá a dlpjomaterv elkészítéséhez addig, amig az erdőmérnöki vagy faipari .mérnöki tudományok birtokában nincs, A hall ató akkor van az ismerétek birtokában, amikor az V. év utolsó óráját is lehallgatta, Azen kívül általános probléma a javadalmazás kérdése is. Ez nemcsak az erdőmérnökök vonatkozásában áll fenn* Ter­mészetes, hogy az 1.100 és 1,300 Ft közötti fizetés kevés. De ez nem­csak az erdőmérnökök részére, hanem országos viszonylatban általánosan rendezendő probléma* Keresztesi Sálat Az itt vitatott kérdésnek az a lényege, hogy /álkor legyen a hált Istóknak az 1 Svos szakmái gyakorlata beiktatva. Az előzetes szakmai gyakorlatra vonatkozóan addig kétféle gyakorlat alakult ki: az egyik az Erdészeti Technikumon, a aáeik az rdőmérnöki Főiskolán. Arai a technikumban kialakult, az jó, ami a Főiskolán kia­lakult, az rossz* Ha a Főiskolára valakit nem vettek fel felvételi vizs :én, mert nem volt megfelelő a felkészültsége, vagy abból a szár­mazási kategóriából már többet nem lehetett felvenni, akkor azt taná­csolták neki, hogy menjen el dolgozni és e következő évben jelentkez­zék ismét felvételre. Akiket elutasítottak, azok 1-2 év* múlva jelent­keznek újra és rendszerint felveszik őket, izekből adódik az a szaat, amelyre áz anyagban hivatkozás történik* A technikumban ne® az történik. Ott felveszik a hallgatókat és ez után mennek ki az-erdőgazdaságokba szakmai gyakorlatra, és ha meg­felelő véleményt ad róluk az Üzen, ahol dolgoztak, akkor megkezdhe­tik tanulmányaikat a technikumban, szerintem ez a helyesebb módszer. — _

Next

/
Thumbnails
Contents