Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959
1959.05.18. tanácsülés
\ Kz 5 munkájuk a nagyközönség ©rámára ae® sokat Jelent, nem széleskörű, publikációra gondolák, hanem csak házon' belül adnánk közkézre, esetleg a testvérintőzménysik diákköreivel ismertatná a szakkörök működését 4s elért eredményeit. A másik, amit Neraky professzor említett, hogy a hallgatók válasszák a számukra leginkább megfelelő tárgyat és amellett tartsanak is ki. Ilyen szempontból hátrányos helyzetben vsn a mi " tans»ékünk, mert nálunk V. évesek hallgatnék üzemtant és ez gyakorlatilag azt jelentx, hogy senki sem vehet részt a diákköri munkában, pedig amennyiben sikerül a tanszéki kutatómunkát elindítanunk, jó lenne, ha néhány hallgató ebben segítségünkre lenne. Lehetséges volna, nogy a hallgatók már korábban is bekapcsolódjanak s tanszéki munkába, mint az illetó tárgyat hallgatnák. tudom képzelni, hogy olyan tárnákat dolgozzanak ki, naint például hogyan fejlődött az erdészeti szállítástan, kik voltak a neves professzorai. Olyan témákat továbbá, amelyek az általános szakmái műveltséget fejlesztik, például hazánk erdészetének történelmét. Azáltal a hallgatók ismeretei bővülnének. A diákkörökoen nemcsak a hazai, hanem a külföldi erdészeti tudományos eredményeket íb oélszerü ismertetni, innék kapcsán felmerül © nyelvtudás szükségességének kérdése is. \ ’ ah Vácb; Egyetértek Semky professzor hozzászólásával. A diákkörök 'fejlesztése alatt nem ezt értettem, hogy aagylétezámu szakkörök létesítésére törekedjünk, hanem az a célunk, hogy a többi szaktanszéken is létesüljenek szakkörök. Annak sem látom akadályát, kag ha egy hallgató az egyik tárgy diákkörében kezdte meg a munkáját ás későbbi tanulmányai során egy másik tárgy kelti inkább fel az érdeklődését, akkor ott folytassa a munkát tovább. Arra is volt már példa, éppen a Sövénytani tanszéken, hogy valaki egész tanulmányi ideje alatt kitartott a tenszéki diákkörben. Somkuti elvtárs hozzászólásával egyetértek, mert ebben a tekintetben voltak hibák, például erdőműveléstanból voltak olyan tárnák, amelyek hosszabb megfigyelést igényeltek, ippen ezért megbeszéltük, hogy fokozottabb mértékben fogják szorgalmasai az irodalmi adatokra támaszkodó témák feldolgozását, hazánk erdészeti oktatásának történetét, egyes művelési eljárások megvalósá$áMk útját, amit követni lehet gazdasági feljegyzésekből. A jövőben, ha ez időjárás* engedi, már ősszel módot kamunk & hallgatóinknak külső felvételeik elvégzésére. A külföldi kutatási eredmények megismerése terén éppen s növénytani tanszéken voltak eredmények és ezen a téren haladás mutatkozott. Voltak olyan dolgozatok, amelyek abból álltak, hogy a hallgatók külföldi szaklapokból fordításokat végeztek* ífásely hallgató ehhez megfelelő nyelvtudáesal rendelkezett. Jő lenne, ha a hallgatók nagyrészt a német és orosz nyelvet ismerné, mert csupán a magyar szak irodalmat iemörünem elegendő. Feltétlenül helyes lenne, ha programba vennénk egy-egy óik fordítását. Kooh: &ováQ8 docens kartárs hozzászólásában azt mondta, hogy szakszöveg fordítására csak l-£ hallgató képes. Mi ® lektorátuson foglalkozunk szakszöveg fordítással és a hallgatók nagyrésee szépen hálád* A félévi jelentésemben kértem a tanszékeket, hogy f
