Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1958
1958.10.10. tanácsülés
S3 Baracsl: Azt hiszem ezt a módszert a jövőben is lehet követni, * Berta: Mi oktatók gyakran küszködünk olyan problémákkal, . hogy nem ismerjük azokat a hallgatókat, akiket oktatunk. Az tagadhatatlan, hogy az egyetemi ifjúságban van Önállóságra való törekvés és ez egészséges is. Arra kell törekednünk, hogy az ifjúság ne érezze magát feszélyezve, ha oktatóval van együtt, mert ez á nevelő munkát akadályozza. Ha pillanatnyilag terhes is a hallgatóknak az oktatók meghívása és mégis, helyesnek tartanám. m még személy szerint nem kaptam meghívást se® lakógyűlésre, sem évfolyaagyülésre, sem egyéb, a nallgatók által rendezett összejövetelre.£n magam tényleg úgy vagyok, hogy a hallgatók spontán meghívására nem tudok reagálni. £n érzem a novels munkámban rendkívül gátol a névelómunkában, hogy nem ismerem közelebbről a hallgatókat. Páll A Szovjetunió egyetmein és főiskoláin az a szokás, hogy az óvfolyamgyüléseken részt vesznek az évfolyamot, oktató tanárok és segédoktatók. A*, elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy ez a gyakorlat nálunk ne® vált.be. próbáljunk más formában közeledni a hallgatókhoz. Kisebb lakŐóssportokkal való beszélgetés, egyéni foglalkozás utján ismerkedjünk meg velük és .amikor már kialakult a kapcsolat, akkor térhetünk át az általam előbb említett módszerré. * * * Hárs:A gyűléseséseknek a formája kialakulatlan nálunk. Sem tudna! a fiatalok jól gyülésezni, án.az oktatók részvétele melett török pálcát. Kern az összes oktató részvételét kívánom, hanem csak náhányát. » ' ’ A KIS2 gyűlésekkel kaposolatban azt szeretném javasolni, hogy a szabad pártnapok mintájára évfolyamonkénti szabad K3TS gyűléseket tartanánk ahol megtárgyIhatnék a fiatalok a közös problémáikat és ha van még külön valami KISZ ügy, akkor a KISZ tagok a többiek távozása után azt megvitatnák. így Is kevesebb lenne a gyűlések száma. Roxer; Szükség van gyűlésekre, de a nevelés döntő része nem a gyűlésekre esik, hanem az egyéni foglalkozáson van ahang- suly. Javasolom, hogy a lakóosoportokat ®gy-«gy oktató ptro- nálja, ugyan igy a kint lakókat is. Sz nem azt jelenti, hogy állandóén együtt legyenek, hanem ha valami problémája van a hallgatónak tudja, hogy elsősorban kihez kell fordulnia. A hallgatókkal való foglalkozás, másik forrnája a sport és kultúrájúnkéba való bekapcsolódás. Végső megállapításként leszögethat- nánk, hogy sem a gyűlések, sem egyéni foglalkozás nélkül nem . lehetünk meg, üenos1: Valóban nagyon sok a gyűlés. Ugyan azokat a problémákat nem kell minden szervezetben külön megtárgyalni. Abban a kérdésben, hogy az oktató jelen legyen-e az év- folyaogyülésen szerintem mind a két változat elfogadható. Mindeket tőt igényli az ifjúság, attól függően, hogy milyen probléma kerül megvitatásra. \
