Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1958

1958.10.10. tanácsülés

- 16 Hogy ait jelent, ;az, Hogy az egyes tanszékek tudományos témakörébén álnál több tudományág legyen képviselve, hogy est miként kell értelmezni, arra Hemky professzor ad felvilágosítást, / mert ezt a részt ő fogalmazta. *

JTemky; %a osak gépelési hiba, nem egyes tanszékek, hanem a főiskola tudományos témakörében minél több tudományág legyei képviselve.

Csikóst Elnézést kérek, hogy megingásét kérek, ügy érzem, hogy ezekről a dolgokrél még kell beszélnünk. Ág előbbi vitával, a kategorizálás kérdésével kapcsolatban kát kérdés vetődik fel. Az egyik a bizalom kérdése, lieg kell. mondani, ha a bizalommal baj van, ez olyan dolog, aál felett nem lehet szemet hunyni és mindent el kell követni, hogy ezt a bizalmatlanságot felszámoljuk. Hogyan kell a bizalmat megteremteni? Pártunk politikájának a múltban egyik fogyatékossága volt, hogy bizonyos . .területeken, és ilyen volt á vezető értelmiség helyzetének kérdése, hogy nem foglalt nyíltan állást, néhá volt feléjük egy-egy odsvágás, de ez nem volt hasznos és eredményes. A bizalmat énszerintem azért tudtuk az országban a legmesszebbmenően helyreállítani az ellenforradalom után, mert a Párt á legbonyolultabb kérdésekben is nyílt és világos állásfoglalást gyakorolt.

. Ha mi xjt±k Így nyíltan elmondjuk a tényleges megállapításainkat, abban nem találok kivetni valót. Az anyagban saz a megállapítás, hogyi ilyen csoportok vannak, nem a .legszerencsésebb, mert ezt szervezett erőket jelent.

, *

A bizalom kérdését említette Lámfalussy professzor és idézte a népszabadság cikkét. A fársadalmi Szemle cikke is felveti a bizalom kérdését és annak szükségességét. *Ahhoz, hogy a szocialista rendszer meggyőződéséé és megingathatatlan híveivé- • váljanak, biztosítani kell számukra a bizalom légkörét, valamint a további erkölcsi és anyagi megbecsülést." . . . ; . *A bizalom és aegbfosülés légkörének biztosításával egyenrangú fontosságú, hogy komolyabban törődjünk szakmai, pedagógiai és főleg Ideológiai fejlődésükkel. Pedagógusaink eszmelleg-politikailag sokat fejlődtek az elmúlt 13 év alatt. De jelentős részük -.ha gondolkodásÉkan a szocialista világnézet egyes elemeit magáévá is tette - még nem marxista-leninista, gyermekeink szocialista szellmü nevelését tehát javarészt nem marxista szemléletű pedagógusok végzik.

Sz a helyzet hosszú ideig nem tartható fenn» anélkül*, hogy az ifjúságra káros hatászai ne lenne*.

A kérdés az, hogyha ml szemet hunyunk afelett a tény felett, hogy közöttünk vannak olyan oktatók, akik még nem állnak szilárd marxista-leninista alapon, hasznos-e. Kern szabad szemet hunynunk, fény az, hogy a Főiskolán vannak kommunista oktatók és vannak nem kommunisták, vannak vallásosak és vannak vallástalanok, vannak istenhivők és vannak athelsták, vannak, akik 1956-ban szilárdan Háltak helyt éz vannak, akik meggondolatlanok voltak, mmit elsősorban Ők maguk kánnak. Ha ezek felett a tények felett szemet

hunynánk, olyan képet nyernénk a Főiskoláról, hogy itt a szocialista szellemű neveléshez már minden megvan ésesak finomításokra van szükség.

%