Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara / Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1957

1957.03.02. tanácsülés

- $ Sehéz kosos alapra jutni* miután a faipari agy*» ölet ben találkoztam Baristival, aki örömmel üdvözölte a Főiskola kezóesényesést t.

A létszám tekintetében a* a vélemény, hogy r ntegy 2o- 25 fővel Induljunk* Hea tettem arról említést, haf-j nekünk erről sfeés o véleményünk* á faipari üzemei?ben az erdőmé raököknek nem adnak mérnöki beosztást* üssek «egerősí feéséi-e megmutattam ázuc® üébor erdősércöfc .levelet* Levelében ezt írja, o-.,- y mér 3 éve van kint az üze; be-a, A© sem kapott «ég isi nőig mérnöki beosztást*

Akkor kerül kí a* űzet. be,. ha válóméi,}' 1 < rövezető szabadságra «egy, vegy megbíítí gssik* ásásban nemcsak Ő van ilyen helyzetben, fassen vele együtt 'mog. 4—$ társa# fezt még ki kellett egészítenem azokkal a tapasztalatokkal, amit a lődi fűrészüzemnél szerezte«;, hz erdő- m mákok bérlistát és eryéb irodai műnkét vésznek* ^zt tapasztalva felhívta« az üzem erőjét, hogy est a helytelen beosztást változtassák re ,'■* J^Blékeztsttes Őket arra, hogy a szakemberekre agy kell ügyelniük, «1st s szemük fényére* A vezető akceptálta is ezt a kívánságomat és igegigrte, hogy változtat a legrövidebb idős bel'- ■ ezen a helysorén* If éremét 'azonban tudosiéeofs szerint ne* teljesítette* Az üzemvezető nesr lévén erdŐmérsöx, féltette a pozícióját az erdőmé műkőktől* ár 22 éta fűrészüzemet vezet v de a mérnöki okievelel, most igyekszik nepszerezni levelezés utján* kost »'legutóbbi levelező vizsgán szán el evett er; es aégi gérte m neki, ha sem tesz ele et ásnék a ftotelésságének, bogy a na-,y költségen nevelt érd5r-emökokét megfelelő beosztóebe helyezi, a Főigazgatóságon tesz- szűk meg a se pfelelő lépéseket* íz a. helyzet' nagyjából az ország m minden fűrészénél* 1 vétel a szombathelyi fűrészüzem, ahol iéber erdőmére©.* a vezető, hála a t atal érd őré raikök valóban seröösi munkát végeznek.

• kirlai elmondta, hogy eddig a faipari mérnökképzés, eati tagozaton folyt* 2o-an végezte:, ezek közül 17-en helyezkedtek el a nehéz iparnál, «ért a íaipomfl olyan bánásmódban részesülnek, hogy néz skarnak ott lenni*

Azt a véleményemet nyilvánít ottan-., hogy a faipari aé-r- £i;>kképzéat a«,: tart eras helyednek a-régi nyomokon elindítani.

yseereüsiteni «eil -a tana.ya - .t. az érdőiaémökaek a faiparban a legnagyobb ellensége a gépész: mök. agának vindikálja a jogot, hogy a faiparban vezető» zere per vállaJón, tekintet nélkül s fára, amit feldolgoznak* ííafcünx ezen s tagozaton erős gépészeti képsw* 1 adnunk s halIgalóinknek* Ahomy itt kialakult ebben a tekintet neu az álláspont ,sár régebbi tanácsül ".salakén, ahhoz a maga® részéről is e atlakoxos* A vegyészetet azonban ner ozere- paltetaé# olyan súllyal ? ahogy terveztük# As.it mi tani ttot ni akar*» tűni, a véleményem o ser int »ég e :y vegyésznek is sok volna* Fizikai' keffila, kellődi késeid, fakteía és azon kívül az a kémia, ami az. általános erdőaéXBÖkfe- rója. Mi nem äáruvegyészeket képezni, ebből mi Kilépem- es sem kellene ©ást oktatnunk- csak kémiai technoló-iá.. óeaiui többet. Adjunk alapos aüszaki kiképzést és arra épátoünk* Sem vezető kémikusokat akarunk a Főiskoláról kibocsátani. .-írre vannak specialista vegyészek* Az oktatás ezzel reálisabbá válik és mm terheljük túl olyan anyaggni a hallgatókat, an-elynek elsajátítására az országban legfeljebb, ha lo mb* bér;.ek lesz szüksége, aek pedig ajd megszerzik azt a tolást, air-ire nekik speciális munkatér lötökön szükségük van. Véleménye® mellett szól, hogy a tola esi felepórlőt is erdőméraők vezeti, aki nálunk a tanszéken az erdőhasználat körében fam.1.%1 kozott a fürész-