Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.05.09. oktatói ankét
Készült az Erdőmérnöki Főiskola tanácstermében 1956. május 9-én megtartott Oktatói Ankét on. Je len vannak: Dr. Magyar János igazgatóhelyettes, az ankét vezetője, az'elnökségben helyet foglalnak: Tuskó Ferenc igazgatóhelyettes, Kerekes József F.M. főelőadó, Kornya Lajos az Erdőmérnöki Főiskola admin.vezetője, Kovács Illés egye térni docens, Zilahi József osztályvezető helyettes, Hárs László diákotthon igazgató. Az ankéton részt vesznek még a jelenléti ivén szereplő oktat ok, a Főiskolai Tanács tagjai és a meghivott vendégek. Magyar János: Tisztelt Oktatói Ankét! Szives e nge de imükke 1 az ér- teke zletef me gnyitom. A jegyzŐKönyv hite lesitégére felkérem: dr. Haracsi Lajos és dr. Kiss József professzor elvtársakat. Őszintén sajnálom, hogy a Főiskola oktatói közül nem tud minden-' ki ezen az ankéton részt venni. Viszont azonban be kell látnunk, hogy oktatőfcársaink közül többnek van olyan halaszthatatlan feladata, amit mindenképpen előbbre kell helyezniük az ankéton való - részvéte Inéi. Kern eg^ és nem két okfc atótársunk éppen az előterminusban tartott vizsgáztatás miatt ven távol, ami pedig az ifjúság érdekében történik. Igazgatónk is halaszthatatlan elfoglaltsága miatt van távol. Tisztelt Ankét! Abban a reitevésben vagyok, és egymás iránt élhetünk is ezzel a feltevéssel, hogy második ötéves tervünk irányelveit ismerjük. Különösen ismerjük a fejlesztési tervet ás azoKat a követelményeket, amelyeket Kormányunk az erdőgazdaságokkal és a faipari vállalatokkal szemben támaszt a második ötéves terv során. Bár egyelőre meg csa^ irányelvekről esik szó, de úgy gondolom, nogy máris olybá értékelhetjük ezeket a számszerüségükben is kifejezett elvemet, mint a- melyek semmi körülmények között sem fognak csökkenni; inkább még jobban felemelt tervfeladatokra kell számitanunk. Ez6k közül csupán egyet említek meg. Nevezetesem, hogy a í. évi 3,124.000 köbméteres fatömegki- terme léssel szemben 1960-ra 3,300.000 köbméter fa kitermelése van előirányozva. Ez akkora mennyiség, hogy az ország élőfanészletének nőve dókét bizonyára meghaladja. Az qlő irányzatot az teszi szükségessé, hogy a faimport akkora összeget emészt fel, amellyel nem áll arányban a mező- gazdaság termelvényeinés export-értéke és ez olyan terhet ró népgazdaságunkra, amely eladósodásunkat idézheti elő. Ez a tény ránk is, akik ha nem^is közvetlenül, hanem csak közvetve, de végtére az erdőgazdasági termelés dolgozói vagyunk, azt a kötelezettséget háritja, hogy behatóan foglalkozzunk ezeknek az irányelveknek a megvalósításával és tevékenyen vegyünk részt a terv teljesítésében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának II. kongresszusán nem ok nélkül hangsúlyozták azt a tételt, nogy az elkövetkezendő időkben mindenekelőtt a termelés felé, kell fordulni. Feltétlenül indokoltnak látjuk ezt a követeIményt hazai viszonyaink közepette is. Az erdőgazdálkodásban ugrásszerű fejlődésre lesz szükség és úgy gondolom, hogy ugrásszerű fejlődést kell elérnünk az oktató- nevelő munkánkban is, hiszen az erdőgazdaságokba azok a fiatal mérnökök Kerülnek, akiket mi nevelünk. Azt gondolom, hogy oktató és nevelő munkánk fejlesztéséhez irányt mutatnak szamunkra azok az elvek, amelyeket Brdey-Gruz miniszter elv-